Friss, közérthető cikkek a könyvelés, az adózás és a vállalati pénzügyek világából – a 2026-os változásokra fókuszálva.
A könyvelőváltásnak nincs kötelező időpontja, az időzítésen mégis sok múlik. Megmutatjuk, mikor a legegyszerűbb váltani, mikor érdemes néhány hetet várni, és mire figyeljen az év egyes szakaszaiban.
A könyvelőváltási folyamatban a vállalkozónak csak néhány teendője van, a munka nagyobbik része a háttérben zajlik. Lépésről lépésre bemutatjuk, mi történik a szerződéstől a NAV-meghatalmazáson át a nyitó egyeztetésig.
A könyvelés ma már teljes egészében intézhető távolról is, sokan mégis a személyes kapcsolatot keresik. Összevetjük a két forma előnyeit és hátrányait, és megmutatjuk, mely szabályok mindkettőre ugyanúgy vonatkoznak.
A számlaadatok a NAV-hoz futnak, a bevallás, a meghatalmazás és az azonosítás is digitális – néhány feladat azonban továbbra is személyes jelenlétet vagy papírt kíván. Összefoglaljuk, hogyan néz ki az online könyvelés 2027-ben, és mely változások még csak javaslatok.
A proaktív könyvelő nem utólag magyaráz, hanem előre szól. Összegyűjtöttük, milyen konkrét ismérvek alapján ismerhető fel, mit kérdezzen meg a szerződés előtt, és mit nem jelent a proaktivitás.
A megbízhatóság nem érzés kérdése: nagy része ellenőrizhető. Megmutatjuk, mit írnak elő a jogszabályok, mit nézzen meg a névjegyzékben, és milyen működési jelekből ismerhető fel egy megbízható könyvelő.
Ugyanazért a „könyvelésért” az egyik iroda a kötelező minimumot adja, a másik a vállalkozás pénzügyi támaszává válik. Megmutatjuk, mit sorol a jogszabály a könyvelő feladatai közé, mi marad a vállalkozásnál, és mibe kerül valójában a gyenge könyvelés.
A KATA-s egyéni vállalkozó adminisztrációja egyszerű, de nem gondozásmentes: havi tételes adó, bevételi nyilvántartás, éves nyilatkozat – és néhány szabály, amely miatt a kataalanyiság akár egyetlen számla miatt megszűnhet. Összefoglaljuk, hogyan néz ki a KATA könyvelése a gyakorlatban.
Egyéni vállalkozóként nem kell mérleget készítenie, a teendők mégis jelentősen eltérnek attól függően, hogy vállalkozói jövedelem szerint, átalányadóval vagy KATA-val adózik. Bemutatjuk a nyilvántartásokat, a negyedéves és éves határidőket és a leggyakoribb buktatókat.
A Kft. kettős könyvvitelt vezet, éves beszámolót készít és tesz közzé, tagjaira és ügyvezetőjére pedig külön szabályok vonatkoznak a járulékfizetésben és az osztalékban. Összefoglaljuk a teendőket a számviteli törvény, a Polgári Törvénykönyv és a NAV tájékoztatói alapján.
A betéti társaság könyvelése a legtöbb ponton megegyezik a Kft.-ével: kettős könyvvitel, éves beszámoló, társasági adó vagy KIVA. A lényeges különbség a tagoknál van: a beltag a társaság tartozásaiért a saját vagyonával is helytáll, ezért a pontos könyvelés számára személyes vagyoni kérdés is.
A zártkörűen működő részvénytársaság könyvelése sokban hasonlít a Kft.-éhez, néhány ponton azonban más szabályok érvényesek: részvénykönyv, közgyűlés, főszabályként állandó könyvvizsgáló, és a vezetők járulékai is eltérően alakulnak.
A benyújtott javaslat szerint 2027-től két kata működne párhuzamosan. Az új kata főfoglalkozásban magasabb tételes adóval, 22 millió forintos kerettel és – egy határ felett kiegészítő adóval – újra engedélyezett céges számlázással járna.
Egyes 2027-es változásokról már korábban döntöttek, mások a most benyújtott törvényjavaslatokból következnének. Összegyűjtöttük, mi az, ami már biztos, és mi az, ami még csak terv.
Megmaradna a 9%-os társasági adó a kisebb cégeknek, visszatérne a sávos reklámadó, és több kisebb adónem is változna. Áttekintjük a vállalkozásokat érintő javaslatokat.
Az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonra kivetendő vagyonadó a 2026. december 31-i állapotra vonatkozna. Összefoglaljuk a benyújtott javaslat lényeges elemeit.
A vagyonadóval egy időben benyújtott javaslat szerint a külföldre költöző, jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyeknek a még nem realizált értéknövekmény után 15% személyi jövedelemadót kellene fizetniük.
December a döntések hónapja: ekkor lehet még képezni fejlesztési tartalékot, kihasználni a juttatási kereteket, és felkészülni a 2027-es változásokra. Összegyűjtöttük a legfontosabb teendőket.
A hagyományos könyvelés rögzíti a múltat. A proaktív könyvelő előre szól: jelzi a határidőket, a kockázatokat és a lehetőségeket, mielőtt késő lenne.
A digitális könyvelőiroda nem személytelen: a papírmunka helyett a vállalkozóra és a döntéseire jut több idő. Megmutatjuk, mit jelent ez a mindennapokban.
A modern könyvelőiroda nem a szoftvereitől modern, hanem attól, ahogyan dolgozik: előre gondolkodik, érthetően kommunikál, és a számokból döntéseket segítő információt készít.
Kata, átalányadó, vállalkozói szja, társasági adó vagy KIVA? Áttekintjük a kisvállalkozások legfontosabb adózási lehetőségeit és azok főbb jellemzőit.
Az egyéni vállalkozó három adózási mód közül választhat. Bemutatjuk a 2026-os szabályokat, a járulékfizetés minimumát és a legfontosabb határidőket.
Az átalányadó egyszerű nyilvántartással és kiszámítható teherrel jár. Megmutatjuk, hogyan számolható ki az adó és a járulék egy konkrét példán keresztül.
A 25 év alattiak, az anyák, a családok és az első házasok is jelentős szja-kedvezményt vehetnek igénybe. Összefoglaljuk a 2026-ban érvényes összegeket és feltételeket.
A vállalkozási forma meghatározza az adóterhet, a felelősséget és az adminisztrációt. Bemutatjuk, mikor érdemes egyéni vállalkozásként indulni, és mikor éri meg a kft.
Az osztalékot 15% szja és – egy felső határig – 13% szociális hozzájárulási adó terheli. Bemutatjuk a teljes adóterhet a cég nyereségétől a tulajdonos számlájáig.
A bruttó bér csak a kiindulópont: a munkáltatót szociális hozzájárulási adó is terheli, a munkavállaló nettó bérét pedig az szja és a járulék csökkenti. Számpéldával mutatjuk be.
A béren kívüli juttatások kedvezőbb adóteherrel adhatók, mint a munkabér. Áttekintjük a 2026-os kereteket és azt, mennyibe kerülnek a munkáltatónak.
A cégautóadó összege a teljesítménytől és a környezetvédelmi osztálytól függ. Összefoglaljuk a 2026-os és a már közzétett 2027-es adómértékeket, a fizetési szabályokat és az 5P/5N osztályú hibridek mentességének megszűnését.
A helyi iparűzési adó minden vállalkozást érint, amely egy önkormányzat területén tevékenységet végez. Bemutatjuk, hogyan számolják az adóalapot, és mikor éri meg az egyszerűsített módszer.
A 9%-os társasági adó Európában is alacsony, de jól tervezve tovább csökkenthető. Bemutatjuk a kkv-k által leggyakrabban használt kedvezményeket.
A hibás számla az áfalevonási jogot is veszélyeztetheti. Összegyűjtöttük a számla kötelező adattartalmát, az egyszerűsített számla és a nyugta szabályait.
Ha egy magyar webáruház más uniós országbeli magánszemélyeknek értékesít, egy értékhatár felett a vevő országának áfáját kell felszámítania. Az OSS rendszer ezt egyszerűsíti.
A controlling nem csak nagyvállalati műfaj. Néhány jól felépített, rendszeres riport egy kisebb cégnél is megmutatja, hol keletkezik a nyereség, és hol szivárog el a pénz.
A könyvelőváltás nem bonyolult, ha jól szervezett. Összegyűjtöttük, milyen jelek utalnak arra, hogy ideje váltani, és mire kell figyelni az átadás-átvételnél.
A kisadózó vállalkozók tételes adója 2026-ban is havi 50 000 forint, az éves bevételi keret 18 millió forint, a felette lévő rész után pedig 40%-os különadó jár.
2026. január 1-jétől jelentősen kitágult a kisvállalati adó választhatósága: a belépéshez az előző adóévi bevétel és a mérlegfőösszeg 6 milliárd forintig, az átlagos létszám 100 főig terjedhet.
2026-tól az alanyi adómentesség választásának és fenntartásának éves bevételi határa 18 millió forintról 20 millió forintra emelkedett.
A 2026-os nyári adócsomag visszavonta a 2025. évi LXXXIII. törvénnyel előírt, 2026. július 1-jén hatályba lépett szigorítást: a befogadott számlákról 2026. július 1-je után is a június 30-án hatályos szabályok szerint kell adatot szolgáltatni az áfabevallásban.
A számviteli törvény 2026-tól 20%-kal emelte a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló értékhatárait: a mérlegfőösszeg 180 millió, az éves nettó árbevétel 360 millió forintig terjedhet.
2026. január 1-jétől a minimálbér bruttó 322 800 forint (+11%), a garantált bérminimum bruttó 373 200 forint (+7%) a 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján.
A NAV eÁFA-rendszere tervezetet készít az áfabevalláshoz – áttekintjük, mit jelent ez a vállalkozások mindennapjaiban, és mire érdemes figyelni.
A kisvállalati adó és a társasági adó közötti választás a bérköltség, a nyereség és a tervezett beruházások arányán múlik. Megmutatjuk a fő szempontokat.
A reklámadó mértéke 2026. június 30. után is 0%. A 2026. október 27-én benyújtott adócsomag szerint azonban 2027. január 1-jétől sávos reklámadó jönne, amelyben az adóalap első 500 millió forintjára 0%-os kulcs vonatkozna.
Egy adóellenőrzés nem feltétlenül stresszes, ha a cég felkészült. Összeszedtük az öt legfontosabb lépést.
Írjon nekünk, vagy kérjen árajánlatot – munkanapokon 24 órán belül válaszolunk.
Kérek árajánlatotEnter: megnyitás · Esc: bezárás