A zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.) alaptőkéje legalább 5 millió forint, és alapításkor a pénzbeli hozzájárulás nem lehet kevesebb az alaptőke 30%-ánál; a nyilvánosan működő részvénytársaság (Nyrt.) alaptőkéje legalább 20 millió forint. A részvényes a társaság kötelezettségeiért – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – nem felel. Számviteli szempontból a Zrt. ugyanúgy kettős könyvvitelt vezet és éves beszámolót készít, mint a Kft.; az alábbiakban azt vesszük sorra, mi más.
Részvények és részvénykönyv
A Zrt. részvényei nyomdai úton vagy dematerializált formában állíthatók elő (az Nyrt. részvényei csak dematerializáltak lehetnek). A társaság részvénykönyvet vezet a részvényesek nevéről, lakóhelyéről vagy székhelyéről, részvényeik darabszámáról és tulajdoni hányadáról; a részvénykönyvet az igazgatóság vezeti, de erre megbízást is adhat. A részvénykönyvnek az osztaléknál is jelentősége van: osztalékra az a részvényes jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjában a részvénykönyvben szerepel.
Ügyvezetés és közgyűlés
A részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság látja el, amely legalább három természetes személy tagból áll; a Zrt. alapszabálya úgy is rendelkezhet, hogy az igazgatóság jogait vezérigazgató gyakorolja. A legfőbb szerv a közgyűlés, amely jóváhagyja a beszámolót és dönt a nyereség felosztásáról; egyszemélyes Zrt.-nél ezekben a kérdésekben az egyedüli részvényes dönt írásban.
Könyvvizsgáló: főszabályként állandó
A Polgári Törvénykönyv szerint részvénytársaságnál főszabályként állandó könyvvizsgáló működik; ettől csak a zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya térhet el, a nyilvánosan működőé nem. Ha a Zrt. alapszabálya eltér, a számviteli törvény szabályai döntik el, kötelező-e a könyvvizsgálat: nem kötelező, ha az előző két üzleti év átlagában a nettó árbevétel nem haladta meg a 600 millió forintot, az átlagos létszám az 50 főt, és a mérlegforduló napján nincs 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozás. Könyvvizsgálat esetén a letétbe helyezett beszámolóhoz a független könyvvizsgálói jelentést is csatolni kell.
Osztalék és osztalékelőleg
A részvényeseknek a társaság fennállása alatt – az alaptőke leszállításának esetét kivéve – csak az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékból lehet kifizetést teljesíteni, és akkor sem, ha a saját tőke nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el az alaptőkét, illetve ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét. Az osztalék a részvények névértékével arányos. Osztalékelőlegről – a közgyűlés vagy az alapszabály felhatalmazása alapján – az igazgatóság is határozhat, ha közbenső mérleg igazolja a fedezetet, a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékot, és a helyesbített saját tőke nem csökken az alaptőke alá. Ha az éves beszámolóból utóbb kiderül, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az előleget a részvényeseknek a társaság felhívására vissza kell fizetniük. Magánszemély részvényesnél az osztalékot 15% személyi jövedelemadó és – a törvényi felső határig – 13% szociális hozzájárulási adó terheli (osztalék adózása).
A vezetők járulékai: a Zrt. nem társas vállalkozás
A társadalombiztosítási törvény szerinti társas vállalkozások köre nem terjed ki a részvénytársaságra, ezért a Zrt. vezetőire nem vonatkozik a társas vállalkozókra előírt minimum járulékalap. A munkaviszonyban álló vezető bérét a szokásos szabályok szerint kell számfejteni. A társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselő e tevékenysége alapján akkor biztosított, ha a tárgyhavi, járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30%-át – 2026-ban 96 840 forintot –, illetve naptári napokra annak 30-ad részét.
Adózás és határidők
A Zrt. 9%-os társasági adót fizet, de a feltételek teljesülése esetén a 10%-os kisvállalati adót (KIVA) is választhatja; a KIVA-alanyisága megszűnik, ha nyilvánosan működő részvénytársasággá alakul. Egyszerűsített éves beszámolót a Zrt. is készíthet, ha megfelel az értékhatároknak – az Nyrt. viszont nem. Az áfa, a bérek utáni járulékok, a társaságiadó-előleg, az iparűzési adó, a beszámoló letétbe helyezése és az iratmegőrzés határidői megegyeznek a Kft.-nél leírtakkal: Kft. könyvelése.
Hogyan segítünk?
Zrt.-knél is teljes körű könyvelést és havi zárást, adó- és járulékbevallásokat, bérszámfejtést, valamint az éves beszámoló elkészítését és letétbe helyezését végezzük. A zárást úgy készítjük elő, hogy a könyvvizsgálathoz szükséges kimutatások időben rendelkezésre álljanak, osztalékelőleg előtt pedig a közbenső mérleg elkészítésében és az adóhatás kiszámításában is segítünk.
Források
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Nemzeti Jogszabálytár)
- 2000. évi C. törvény a számvitelről (Nemzeti Jogszabálytár)
- NAV 12. információs füzet: A társas vállalkozások, társas vállalkozók, gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetése (2026)
- 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról (Nemzeti Jogszabálytár)
- NAV 92. információs füzet: A kisvállalati adó szabályozása 2026-tól
- 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (Nemzeti Jogszabálytár)
- 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről (Nemzeti Jogszabálytár)
A cikk a megjelenése napján hatályos jogszabályok alapján készült, és általános tájékoztatást nyújt. Konkrét döntés előtt egyeztessen velünk.
Vissza a bloghoz