A korlátolt felelősségű társaság könyvelése lényegesen összetettebb, mint egy egyéni vállalkozásé. A Kft. a számviteli törvény hatálya alá tartozik, kettős könyvvitelt vezet, minden üzleti évről beszámolót készít, és azt a mérlegforduló napját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezi és közzéteszi. Az alábbiakban sorra vesszük a könyvelés menetét, a határidőket és azt, hogy mi tartozik a tagokra és az ügyvezetőre.
Az alapok: kettős könyvvitel és számviteli politika
A Kft. kettős könyvvitelt köteles vezetni: a gazdasági eseményeket folyamatosan rögzíteni kell, és az üzleti év végén a könyveket le kell zárni. Az újonnan alakuló társaságnak a megalakulásától számított 90 napon belül el kell készítenie a számviteli politikáját és a kötelező szabályzatait: a leltárkészítési és leltározási szabályzatot, az értékelési szabályzatot, az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot és a pénzkezelési szabályzatot. Az önköltségszámítási szabályzat alól mentesül többek között az egyszerűsített éves beszámolót készítő társaság. A számviteli politika elkészítéséért és módosításáért a képviseletre jogosult személy – a Kft.-nél az ügyvezető – felel; jogszabályváltozáskor a módosításokat a hatálybalépést követő 90 napon belül kell átvezetni.
Havi teendők
- Bizonylatok és könyvelés: a kimenő és bejövő számlák, a bankszámla-kivonatok és a pénztárbizonylatok folyamatos könyvelése és egyeztetése; a bizonylatok átadásának rendjét a könyvelővel kötött szerződésben érdemes rögzíteni.
- Bérszámfejtés: ha a társaság foglalkoztat, a bérek utáni adókat és járulékokat a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell bevallani (2026-ban a 2608-as bevallásban) és megfizetni.
- Áfa: havi, negyedéves vagy éves bevallás – havi és negyedéves bevallónál a tárgyidőszakot követő hónap 20-áig, éves bevallónál február 25-éig. A gyakoriságot főszabály szerint a tárgyévet megelőző második év adatai döntik el; a jogelőd nélkül alakult társaság a bejelentkezés évében és az azt követő évben havi bevalló.
- Társaságiadó-előleg havonta: ha az előző évi fizetendő adó meghaladta a 20 millió forintot, az előleget havonta, a tárgyhónap 20-áig kell megfizetni.
Negyedéves teendők
- Társaságiadó-előleg negyedévente: ha az előző évi adó legfeljebb 20 millió forint volt, az első három negyedévre a negyedévet követő hónap 20-áig, az utolsó negyedévre pedig már a negyedév harmadik hónapjának 20-áig (naptári éves társaságnál december 20-áig) kell megfizetni. KIVA-alanynál az adó és az előleg szabályai eltérnek.
- Negyedéves áfabevallás: ha a társaság negyedéves bevalló, a negyedévet követő hónap 20-áig.
Éves teendők
- Leltár és zárás: az üzleti év végén a könyveket le kell zárni, a mérlegtételeket leltárral kell alátámasztani.
- A beszámoló típusa: egyszerűsített éves beszámolót készíthet a társaság, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján az alábbi három mutató közül bármelyik kettő nem haladja meg a határértéket: mérlegfőösszeg 2000 millió forint, éves nettó árbevétel 4000 millió forint, átlagos létszám 50 fő. A könyvvizsgálatra nem kötelezett társaság mikrogazdálkodói beszámolót is választhat, ha két egymást követő évben a három mutató közül kettő nem haladja meg a 180 millió forintos mérlegfőösszeget, a 360 millió forintos nettó árbevételt és a 10 fős létszámot (részletek: beszámoló 2026).
- Jóváhagyás és osztalékdöntés: a beszámolót a taggyűlés hagyja jóvá – egyszemélyes társaságnál az egyedüli tag írásban dönt –, és az osztalékról is ezzel egyidejűleg kell határozni.
- Letétbe helyezés és közzététel: a jóváhagyott beszámolót – kötelező könyvvizsgálatnál a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – és az adózott eredmény felhasználásáról szóló határozatot a mérlegforduló napját követő ötödik hónap utolsó napjáig (naptári éves társaságnál május 31-éig) kell letétbe helyezni; a közzététel a céginformációs szolgálatnak történő elektronikus megküldéssel teljesül. Ha a beszámolót nem vizsgálta könyvvizsgáló, annak mérlegén, eredménykimutatásán és kiegészítő mellékletén fel kell tüntetni: „A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.”
- Adóbevallások: a társasági adóról az adóévet követő év május 31-éig kell bevallást tenni és a különbözetet megfizetni; az iparűzési adó éves bevallásának határideje szintén május 31., az előleg általános szabály szerint március 15-én és szeptember 15-én esedékes (iparűzési adó). A társasági adó mértéke 9%; a feltételeknek megfelelő Kft. a 10%-os kisvállalati adót (KIVA) is választhatja (KIVA vagy társasági adó).
- Iratmegőrzés: a beszámolót és az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, valamint a könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatokat legalább 8 évig kell olvasható formában megőrizni.
Könyvvizsgálat: mikor kötelező?
A könyvvizsgálat főszabály szerint minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál kötelező. Nem kötelező, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában az éves nettó árbevétel nem haladta meg a 600 millió forintot, és az átlagos létszám sem az 50 főt. Fontos kivétel: ez a mentesség a következő üzleti évben nem alkalmazható, ha a társaságnak a mérlegforduló napján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozása van.
Pénz a tagoknak: osztalék, osztalékelőleg, tőke
- Osztalék: a felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéből fizethető, a tagok már teljesített vagyoni hozzájárulásának arányában. Magánszemély tagnál 15% személyi jövedelemadó és 13% szociális hozzájárulási adó terheli – a szochót csak addig kell megfizetni, amíg a tag adóévi jövedelmei a törvényben meghatározott körben együttesen el nem érik a minimálbér 24-szeresét (2026-ban 7 747 200 forint). Részletek: osztalék adózása.
- Osztalékelőleg: két beszámoló elfogadása között a taggyűlés osztalékelőleg fizetéséről is határozhat, ha közbenső mérleg igazolja a fedezetet, a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékot, és a helyesbített saját tőke a kifizetés miatt nem csökken a törzstőke alá. Ha az éves beszámolóból utóbb kiderül, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, a tagoknak vissza kell fizetniük az előleget.
- Be nem fizetett törzstőke: ha a társasági szerződés szerint a pénzbeli hozzájárulást nem kellett a cégbejegyzésig teljes egészében befizetni, a tag azt a felosztható nyereségből is teljesítheti – addig viszont a társaság nem fizetheti ki neki az osztalékot, hanem a még meg nem fizetett törzsbetétére kell elszámolnia. A teljes pénzbeli hozzájárulást legkésőbb a nyilvántartásba vételtől számított második teljes üzleti évről készült beszámoló elfogadását követő három hónapon belül rendelkezésre kell bocsátani; addig a tagok a be nem fizetett összeg erejéig helytállnak a társaság tartozásaiért.
- Tőkevédelem: a törzstőke legalább 3 millió forint, egy törzsbetét legalább 100 000 forint. Ha a saját tőke a veszteségek miatt a törzstőke felére vagy a törvényi minimum alá csökken, illetve fizetésképtelenség fenyeget, az ügyvezetőnek késedelem nélkül össze kell hívnia a taggyűlést, amelynek döntenie kell például pótbefizetésről vagy a törzstőke leszállításáról, és a határozatokat három hónapon belül végre kell hajtani. Ha pedig két egymást követő teljes üzleti évben a saját tőke nem éri el a kötelező jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül nem pótolják, a társaságnak hatvan napon belül döntenie kell az átalakulásáról – vagy helyette a jogutód nélküli megszűnéséről vagy egyesüléséről.
A tag-ügyvezető járulékai
A Kft. tagja társas vállalkozónak minősül, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen – nem munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban – közreműködik, vagy ha az ügyvezetést nem munkaviszony alapján látja el. A társas vállalkozó után havonta legalább a minimálbér (2026-ban 322 800 forint) – személyes közreműködésnél, ha a főtevékenység legalább középfokú végzettséget igényel, a garantált bérminimum (373 200 forint) – után kell 18,5% társadalombiztosítási járulékot és 13% szociális hozzájárulási adót fizetni, akkor is, ha a tag ennél kevesebbet kap, vagy semmilyen kifizetésben nem részesül; utóbbi esetben a járulékot a társaság megelőlegezi. A bevallás a tárgyhónapot követő hónap 12-éig esedékes (2608). A NAV példája szerint a havi 300 000 forint megbízási díjért ügyvezető tag is 322 800 forint után fizet járulékot. Kivétel többek között, ha a tag mellette legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll vagy nappali tanulmányokat folytat – ekkor a ténylegesen elért jövedelme a járulékalap –, illetve ha kiegészítő tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas: ő nem biztosított.
Mi az ügyvezetés, és mi a könyvelő feladata?
A könyvelő rögzíti a gazdasági eseményeket, elkészíti a bevallásokat és a beszámolót, a felelősség azonban nem száll át rá. A számviteli törvény szerint a társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének és – ha van – felügyelő testületének tagjai közösen kötelesek biztosítani, hogy a beszámolót a törvény szerint állítsák össze és hozzák nyilvánosságra; a számviteli politikáért a képviseletre jogosult személy felel. Erről részletesebben a könyvelő feladatairól szóló cikkünkben írunk.
Hogyan segítünk?
Új Kft.-nél már a cégalapítás könyvelési oldalán is támogatjuk, működő társaságnál pedig teljes körű könyvelést és havi zárást, áfa-, TAO-/KIVA- és egyéb adóbevallásokat, bérszámfejtést, valamint az éves beszámoló elkészítését és letétbe helyezését végezzük. Minden bevallást és riportot egy senior könyvelő is ellenőriz, mielőtt Önhöz vagy a hatósághoz kerül. Osztalék, osztalékelőleg vagy a KIVA–társasági adó választás előtt előzetes számítással segítünk.
Források
- 2000. évi C. törvény a számvitelről (Nemzeti Jogszabálytár)
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Nemzeti Jogszabálytár)
- NAV 12. információs füzet: A társas vállalkozások, társas vállalkozók, gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetése (2026)
- NAV 24. információs füzet: Bevallási, adófizetési információk (2026)
- NAV 41. információs füzet: A társasági adó legfontosabb szabályai (2026)
- 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (Nemzeti Jogszabálytár)
- 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról (Nemzeti Jogszabálytár)
- 1990. évi C. törvény a helyi adókról (Nemzeti Jogszabálytár)
- 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról (Nemzeti Jogszabálytár)
A cikk a megjelenése napján hatályos jogszabályok alapján készült, és általános tájékoztatást nyújt. Konkrét döntés előtt egyeztessen velünk.
Vissza a bloghoz