„Könyvelést” sok iroda kínál, de a szó mögött nagyon különböző tartalom lehet. Az egyik irodánál a feladat ott ér véget, hogy a bizonylatok bekerülnek a rendszerbe és a bevallás határidőre elmegy. A másiknál a könyvelő tudja, mit tervez a vállalkozás, előre szól, és a számokból döntéseket segítő információt készít. A különbség nem csak kényelmi kérdés: pénzben is mérhető.
Mit sorol a jogszabály a könyvelő feladatai közé?
A számviteli törvény szerint a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különösen:
- a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás és a beszámolókészítés rendszerének kialakítása, a számlarend és a szükséges szabályzatok elkészítése és rendszeres karbantartása;
- a főkönyvi nyilvántartások vezetése és a beszámoló összeállítása;
- a beszámolóban és a nyilvántartásokban szereplő adatok elemzése, és a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonása;
- annak biztosítása, hogy az elszámolások jogszerűek, bizonylatokkal alátámasztottak legyenek, és a valóságnak megfelelő információt adjanak.
A pontos feladatkört a megbízási szerződés határozza meg – a bérszámfejtés, a bevallások elkészítése vagy a NAV előtti képviselet is ebben rögzül. A törvény felsorolása azonban jól mutatja: az elemzés és a döntések megalapozása nem extra, hanem a szakma része.
Ami a vállalkozásnál marad
- A bizonylatok: kiállításuk, valódiságuk és időben történő átadásuk a vállalkozás feladata.
- A beszámoló: cégeknél a legfőbb szerv, az ügyvezetés és – ha van – a felügyelő testület tagjainak közös kötelezettsége biztosítani, hogy a beszámolót a törvény szerint állítsák össze és hozzák nyilvánosságra.
- A számviteli politika: elkészítéséért és módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felel – akkor is, ha a dokumentumot a könyvelő készíti el.
- Az iratok megőrzése: a vállalkozás feladata; a könyvelés idejére az iratok továbbíthatók a könyvelőhöz, de a NAV felhívására 3 munkanapon belül be kell mutatni őket.
- A döntés: a könyvelő javasol és számol, a döntést a vállalkozás vezetője hozza meg.
Gyenge és jó iroda – feladatonként
| Feladat | Gyenge iroda | Jó iroda |
|---|---|---|
| Bizonylatok feldolgozása | Amikor odaér, gyakran a határidő előtti napokban | Folyamatosan, a hiányokat időben jelzi |
| Bevallások | Elkészíti és beküldi | Előre közli a fizetendő összeget, és határidő előtt beküldi |
| Határidők, fizetendő adók | Az ügyfél utólag értesül | Előre küldött naptár, összegekkel |
| Adószámla egyeztetése | Nem nézi | Rendszeresen egyezteti, és jelzi az eltéréseket |
| Értékhatárok | Nem figyeli | Figyeli, és előre szól |
| Jogszabály-változás | Nem szól, vagy csak általános hírlevelet küld | Megmondja, a vállalkozást hogyan érinti |
| Számviteli politika, szabályzatok | Nincsenek, vagy elavultak | Elkészíti és karbantartja őket |
| Év végi zárás | Az utolsó pillanatban | Ütemezve, előzetes eredménnyel és adótervezéssel |
| Hibák | Kiderülnek – később | Maga jelzi, és önellenőrzéssel javítja |
| Ellenőrzés | Egy ember, ellenőrzés nélkül | Négy szem elve |
| Díj | Alacsony alapdíj, utólagos plusz tételek | Tételes ajánlat, előre jelzett külön munkák |
Mibe kerül valójában a gyenge könyvelés?
A gyenge könyvelés legnagyobb költsége ritkán a havi díjban jelenik meg. A rejtett tételek:
- Késedelmi pótlék: a késedelem minden napjára fizetendő, mértéke a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt éves mértékének megfelelő, naponta számítva.
- Önellenőrzési pótlék: ha a hibát a vállalkozás maga javítja, a pótlék a jegybanki alapkamatnak megfelelő, naponta számítva; ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzésénél ennek másfélszerese.
- Adóbírság: ha a NAV tárja fel az adóhiányt, a bírság főszabály szerint az adóhiány 50%-a – bevétel eltitkolása vagy bizonylatok meghamisítása esetén 200%-a –, és mellette a késedelmi pótlékot is meg kell fizetni.
- Mulasztási bírság: például egy bevallás vagy bejelentés elmulasztása, késedelmes vagy hibás teljesítése miatt; általános felső határa természetes személynél 400 000 Ft, más adózónál 1 000 000 Ft. Mulasztási bírság szabható ki akkor is, ha a közzétett beszámoló a lényeges információkat nem tartalmazza vagy tévesen mutatja be. Ha pedig a beszámoló letétbe helyezése elmarad, a NAV 30 napos határidővel felhívja a céget; ha a mulasztás ezután is fennáll, 200 000 Ft mulasztási bírságot szab ki és ismét felszólít, az ismételt határidő elmulasztása esetén pedig hivatalból törli az adószámot, és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.
- Elszalasztott választások és kedvezmények: több adózási forma és kedvezmény határidőhöz kötött. A már működő egyéni vállalkozó például az átalányadózás választásáról az előző évről benyújtott szja-bevallásában nyilatkozhat, a KATA és a KIVA pedig a bejelentést követő hónap első napjától – visszamenőleg nem – választható.
- Váratlan könyvvizsgálati kötelezettség: ha a cégnek az üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozása van, a következő üzleti évben a méretétől függetlenül nem mentesülhet a könyvvizsgálat alól.
- Rossz döntések rossz számokból: ha a számok késnek vagy hibásak, a hitelkérelem, az árazás vagy a beruházás is téves alapra épülhet.
- A vállalkozó ideje: a hiánypótlások, a NAV-levelek és a magyarázkodás órái.
Fontos tudni: a bírságot és a pótlékot a NAV a vállalkozással szemben állapítja meg. A számviteli szabályok megsértéséért való felelősségre a Polgári Törvénykönyv általános szabályai irányadók – hogy egy hibából mit téríthet meg a könyvelő, az a szerződéstől és a körülményektől függ.
Hogyan derítse ki, milyen irodával dolgozik?
- Kap-e előre határidő-naptárt a fizetendő összegekkel?
- Szólt-e valaha a könyvelője egy értékhatárról vagy jogszabály-változásról, mielőtt Ön kérdezett volna?
- Látja-e havonta, hogyan áll a vállalkozása – a bevallásokon túl?
- Megjelent-e az elmúlt években késedelmi pótlék vagy bírság az adószámláján, és tudja-e, miért?
- Tudja-e, mi tartozik a havi díjba?
Hogyan dolgozunk?
Havi zárás, bevallások határidőre, érthető riportok – és időben szólunk, ha lépni kell. Minden bevallást és riportot egy senior könyvelő is ellenőriz, mielőtt Önhöz vagy a hatósághoz kerül, az árajánlatban pedig tételesen rögzítjük, mi tartozik a havi díjba. Ha váltana, így zajlik az átállás; a proaktív könyvelő ismérveiről külön cikkben írtunk.
Források
- 2000. évi C. törvény a számvitelről (Nemzeti Jogszabálytár)
- 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről (Nemzeti Jogszabálytár)
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Nemzeti Jogszabálytár)
- NAV 100. információs füzet: Az egyéni vállalkozók átalányadózásának alapvető szabályai (2026)
- NAV 92. információs füzet: A kisvállalati adó szabályozása 2026-tól
A cikk a megjelenése napján hatályos jogszabályok alapján készült, és általános tájékoztatást nyújt. Konkrét döntés előtt egyeztessen velünk.
Vissza a bloghoz