Kezdőlap / Blog / Tanácsadás

Meddig terjed a könyvelő feladata? Egy gyenge és egy jó könyvelőiroda összevetése

Ugyanazért a „könyvelésért” az egyik iroda a kötelező minimumot adja, a másik a vállalkozás pénzügyi támaszává válik. Megmutatjuk, mit sorol a jogszabály a könyvelő feladatai közé, mi marad a vállalkozásnál, és mibe kerül valójában a gyenge könyvelés.

„Könyvelést” sok iroda kínál, de a szó mögött nagyon különböző tartalom lehet. Az egyik irodánál a feladat ott ér véget, hogy a bizonylatok bekerülnek a rendszerbe és a bevallás határidőre elmegy. A másiknál a könyvelő tudja, mit tervez a vállalkozás, előre szól, és a számokból döntéseket segítő információt készít. A különbség nem csak kényelmi kérdés: pénzben is mérhető.

Mit sorol a jogszabály a könyvelő feladatai közé?

A számviteli törvény szerint a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különösen:

  • a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás és a beszámolókészítés rendszerének kialakítása, a számlarend és a szükséges szabályzatok elkészítése és rendszeres karbantartása;
  • a főkönyvi nyilvántartások vezetése és a beszámoló összeállítása;
  • a beszámolóban és a nyilvántartásokban szereplő adatok elemzése, és a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonása;
  • annak biztosítása, hogy az elszámolások jogszerűek, bizonylatokkal alátámasztottak legyenek, és a valóságnak megfelelő információt adjanak.

A pontos feladatkört a megbízási szerződés határozza meg – a bérszámfejtés, a bevallások elkészítése vagy a NAV előtti képviselet is ebben rögzül. A törvény felsorolása azonban jól mutatja: az elemzés és a döntések megalapozása nem extra, hanem a szakma része.

Ami a vállalkozásnál marad

  • A bizonylatok: kiállításuk, valódiságuk és időben történő átadásuk a vállalkozás feladata.
  • A beszámoló: cégeknél a legfőbb szerv, az ügyvezetés és – ha van – a felügyelő testület tagjainak közös kötelezettsége biztosítani, hogy a beszámolót a törvény szerint állítsák össze és hozzák nyilvánosságra.
  • A számviteli politika: elkészítéséért és módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felel – akkor is, ha a dokumentumot a könyvelő készíti el.
  • Az iratok megőrzése: a vállalkozás feladata; a könyvelés idejére az iratok továbbíthatók a könyvelőhöz, de a NAV felhívására 3 munkanapon belül be kell mutatni őket.
  • A döntés: a könyvelő javasol és számol, a döntést a vállalkozás vezetője hozza meg.

Gyenge és jó iroda – feladatonként

FeladatGyenge irodaJó iroda
Bizonylatok feldolgozásaAmikor odaér, gyakran a határidő előtti napokbanFolyamatosan, a hiányokat időben jelzi
BevallásokElkészíti és beküldiElőre közli a fizetendő összeget, és határidő előtt beküldi
Határidők, fizetendő adókAz ügyfél utólag értesülElőre küldött naptár, összegekkel
Adószámla egyeztetéseNem néziRendszeresen egyezteti, és jelzi az eltéréseket
ÉrtékhatárokNem figyeliFigyeli, és előre szól
Jogszabály-változásNem szól, vagy csak általános hírlevelet küldMegmondja, a vállalkozást hogyan érinti
Számviteli politika, szabályzatokNincsenek, vagy elavultakElkészíti és karbantartja őket
Év végi zárásAz utolsó pillanatbanÜtemezve, előzetes eredménnyel és adótervezéssel
HibákKiderülnek – későbbMaga jelzi, és önellenőrzéssel javítja
EllenőrzésEgy ember, ellenőrzés nélkülNégy szem elve
DíjAlacsony alapdíj, utólagos plusz tételekTételes ajánlat, előre jelzett külön munkák

Mibe kerül valójában a gyenge könyvelés?

A gyenge könyvelés legnagyobb költsége ritkán a havi díjban jelenik meg. A rejtett tételek:

  • Késedelmi pótlék: a késedelem minden napjára fizetendő, mértéke a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt éves mértékének megfelelő, naponta számítva.
  • Önellenőrzési pótlék: ha a hibát a vállalkozás maga javítja, a pótlék a jegybanki alapkamatnak megfelelő, naponta számítva; ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzésénél ennek másfélszerese.
  • Adóbírság: ha a NAV tárja fel az adóhiányt, a bírság főszabály szerint az adóhiány 50%-a – bevétel eltitkolása vagy bizonylatok meghamisítása esetén 200%-a –, és mellette a késedelmi pótlékot is meg kell fizetni.
  • Mulasztási bírság: például egy bevallás vagy bejelentés elmulasztása, késedelmes vagy hibás teljesítése miatt; általános felső határa természetes személynél 400 000 Ft, más adózónál 1 000 000 Ft. Mulasztási bírság szabható ki akkor is, ha a közzétett beszámoló a lényeges információkat nem tartalmazza vagy tévesen mutatja be. Ha pedig a beszámoló letétbe helyezése elmarad, a NAV 30 napos határidővel felhívja a céget; ha a mulasztás ezután is fennáll, 200 000 Ft mulasztási bírságot szab ki és ismét felszólít, az ismételt határidő elmulasztása esetén pedig hivatalból törli az adószámot, és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.
  • Elszalasztott választások és kedvezmények: több adózási forma és kedvezmény határidőhöz kötött. A már működő egyéni vállalkozó például az átalányadózás választásáról az előző évről benyújtott szja-bevallásában nyilatkozhat, a KATA és a KIVA pedig a bejelentést követő hónap első napjától – visszamenőleg nem – választható.
  • Váratlan könyvvizsgálati kötelezettség: ha a cégnek az üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozása van, a következő üzleti évben a méretétől függetlenül nem mentesülhet a könyvvizsgálat alól.
  • Rossz döntések rossz számokból: ha a számok késnek vagy hibásak, a hitelkérelem, az árazás vagy a beruházás is téves alapra épülhet.
  • A vállalkozó ideje: a hiánypótlások, a NAV-levelek és a magyarázkodás órái.

Fontos tudni: a bírságot és a pótlékot a NAV a vállalkozással szemben állapítja meg. A számviteli szabályok megsértéséért való felelősségre a Polgári Törvénykönyv általános szabályai irányadók – hogy egy hibából mit téríthet meg a könyvelő, az a szerződéstől és a körülményektől függ.

Hogyan derítse ki, milyen irodával dolgozik?

  • Kap-e előre határidő-naptárt a fizetendő összegekkel?
  • Szólt-e valaha a könyvelője egy értékhatárról vagy jogszabály-változásról, mielőtt Ön kérdezett volna?
  • Látja-e havonta, hogyan áll a vállalkozása – a bevallásokon túl?
  • Megjelent-e az elmúlt években késedelmi pótlék vagy bírság az adószámláján, és tudja-e, miért?
  • Tudja-e, mi tartozik a havi díjba?

Hogyan dolgozunk?

Havi zárás, bevallások határidőre, érthető riportok – és időben szólunk, ha lépni kell. Minden bevallást és riportot egy senior könyvelő is ellenőriz, mielőtt Önhöz vagy a hatósághoz kerül, az árajánlatban pedig tételesen rögzítjük, mi tartozik a havi díjba. Ha váltana, így zajlik az átállás; a proaktív könyvelő ismérveiről külön cikkben írtunk.

Források

  1. 2000. évi C. törvény a számvitelről (Nemzeti Jogszabálytár)
  2. 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről (Nemzeti Jogszabálytár)
  3. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Nemzeti Jogszabálytár)
  4. NAV 100. információs füzet: Az egyéni vállalkozók átalányadózásának alapvető szabályai (2026)
  5. NAV 92. információs füzet: A kisvállalati adó szabályozása 2026-tól

A cikk a megjelenése napján hatályos jogszabályok alapján készült, és általános tájékoztatást nyújt. Konkrét döntés előtt egyeztessen velünk.

Vissza a bloghoz