Kezdőlap / Blog / Tanácsadás

Távkönyvelés vagy személyes könyvelés? Előnyök, hátrányok, és ami jogilag számít

A könyvelés ma már teljes egészében intézhető távolról is, sokan mégis a személyes kapcsolatot keresik. Összevetjük a két forma előnyeit és hátrányait, és megmutatjuk, mely szabályok mindkettőre ugyanúgy vonatkoznak.

Távkönyvelésről akkor beszélünk, amikor a vállalkozás és a könyvelő nem rendszeres személyes találkozókon, hanem digitálisan dolgozik együtt: a bizonylatok a számlázóprogramból, a bankból vagy feltöltéssel érkeznek, a kapcsolattartás e-mailben, telefonon vagy videóhívásban zajlik. A személyes – „fizikai” – könyvelésnél a papíralapú bizonylatok jellemzően havonta, személyesen jutnak el a könyvelőhöz, és a megbeszélések is az irodában zajlanak. Mindkét forma jól működhet: a különbség a munkamódszerben van, a szakmai követelmények ugyanazok.

Röviden: a két forma összehasonlítása

SzempontTávkönyvelésSzemélyes könyvelés
A bizonylatok útjaFolyamatosan, digitálisan: számlázóprogram, bankkivonat, feltöltésJellemzően havonta, papíron, személyes átadással
Időráfordítás a vállalkozó részérőlNincs utazás, a feltöltés néhány percUtazás és egyeztetett időpont
A számok frissességeA könyvelés a hónap közben is haladhatA könyvelés jellemzően a havi átadás után indul
KapcsolattartásE-mail, telefon, videóhívásSzemélyes megbeszélés, emellett telefon és e-mail
Választható könyvelők köreFöldrajzilag nem korlátozottA könnyen elérhető irodákra szűkül
Az eredeti iratokA vállalkozásnál maradhatnakUtaznak, és átmenetileg nincsenek a vállalkozásnál
Fő kockázatA hozzáférések és az adatbiztonság kezeléseKésve érkező, hiányos vagy elkallódó papírok

A távkönyvelés előnyei

  • Időt takarít meg: nincs utazás és papírmozgatás.
  • Gyorsabb visszajelzés: ha a bizonylatok folyamatosan érkeznek, a hiányzó tételek és az eltérések hamarabb kiderülnek – nem csak a bevallási határidő előtt.
  • Szélesebb választék: nem a legközelebbi irodát kell választani, a szakmai szempontok dönthetnek.
  • Visszakereshető archívum: az elektronikus formában kiállított bizonylatot a számviteli törvény szerint elektronikus formában kell megőrizni, a papíralapú bizonylatokról pedig a jogszabályi feltételeknek megfelelő elektronikus másolat is készíthető, amellyel a megőrzési kötelezettség teljesíthető.

A távkönyvelés hátrányai és kockázatai

  • Digitális fegyelmet kíván: ha a bizonylatok feltöltése elmarad, az a távolság miatt később derülhet ki.
  • A hozzáféréseket rendben kell tartani: ki lát rá a bankszámlára, a számlázóprogramra és a NAV-felületekre – és kinek kell megszüntetni a jogosultságát, ha munkatárs vagy könyvelő vált.
  • A személyes kapcsolat nem jön létre magától: rendszeres, tervezett egyeztetések nélkül a kommunikáció a határidőkre szűkülhet.
  • A papíron érkező bizonylatokkal külön teendő van: ezeket digitalizálni vagy postázni kell, és az eredeti példányok megőrzéséről ilyenkor is gondoskodni kell.

A személyes könyvelés előnyei és hátrányai

A személyes kapcsolat bizalmat épít, és összetett kérdéseket – például egy átszervezést, egy nagyobb beruházást vagy egy NAV-ellenőrzés előkészítését – sokan szívesebben beszélnek meg szemtől szemben. Akinél a bizonylatok döntő része még papíron keletkezik, annak a személyes átadás is kényelmes lehet. A hátrány a több időráfordítás, a havonta egyszerre átadott bizonylatok miatt később elkészülő számok, és az, hogy a választás a közelben elérhető irodákra szűkül.

Ami jogilag mindkét esetben ugyanaz

A jogszabályok nem tesznek különbséget aszerint, hogy a könyvelés személyesen vagy távolról zajlik. Néhány szabály, amely mindkét formánál ugyanúgy érvényes:

  • Ki irányíthatja a könyvelést? A számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások – például a cégek – a könyvviteli szolgáltatás irányításával és a beszámoló elkészítésével csak a tevékenységre jogosító engedéllyel rendelkező mérlegképes könyvelőt vagy okleveles könyvvizsgálót (illetve a törvény szerinti bejelentést tett szakembert), vagy olyan számviteli szolgáltató társaságot bízhatnak meg, amelynek a feladattal megbízott tagja vagy alkalmazottja megfelel ennek a feltételnek. Ez alól az a vállalkozás mentesül, amelynek éves nettó árbevétele az előző két üzleti év átlagában – ennek hiányában a tárgyévben várhatóan – nem haladja meg a 20 millió forintot.
  • Hol vannak az iratok? Az adózás rendjéről szóló törvény szerint az iratokat a NAV-hoz bejelentett helyen kell őrizni. A könyvelés idejére más helyre is továbbíthatók, de a NAV felhívására 3 munkanapon belül be kell mutatni őket.
  • Ki azonosítja az ügyfelet? A könyvelők a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartoznak, ezért az üzleti kapcsolat kezdetén az ügyfelet azonosítaniuk kell – távkönyvelésnél is. Ha az ügyfél vagy a képviselője ehhez nem jelenik meg személyesen, és az átvilágítás nem a szolgáltató saját, biztonságos, előzetesen auditált elektronikus csatornáján történik, a szolgáltatónak az azonosító okmányok hiteles – például közjegyző által hitelesített – másolatát kell kérnie.
  • Hogyan jár el a könyvelő a NAV előtt? Állandó meghatalmazással, amelyet mindkét esetben elektronikusan lehet bejelenteni az UJEGYKE adatlapon.
  • Kinek a kötelezettsége a beszámoló? A számviteli törvény szerint a cég legfőbb szervének (például a taggyűlésnek), ügyvezetésének és – ha van – felügyelő testületének tagjai közösen kötelesek biztosítani, hogy a beszámolót a törvény szerint állítsák össze és hozzák nyilvánosságra. Ezt a kötelezettséget a könyvelő megbízása nem szünteti meg.

A vegyes megoldás: online működés, személyes lehetőséggel

A gyakorlatban sok vállalkozásnak a kettő kombinációja válik be: a napi munka – a bizonylatok, a bevallások, a kérdések – online zajlik, a fontosabb döntések előtt pedig személyes megbeszélés is van. Ehhez olyan iroda kell, amely mindkettőre felkészült.

Melyik illik Önhöz?

  • Távkönyvelés, ha a számlái elektronikusan készülnek, a bankja elektronikus kivonatot ad, és fontos Önnek az idő.
  • Személyes könyvelés, ha a bizonylatai nagyrészt papíron keletkeznek, vagy rendszeres személyes egyeztetést igényel.
  • Vegyes megoldás, ha a hétköznapokban a gyorsaságot, a nagyobb döntéseknél a személyes megbeszélést tartja fontosnak.

Bármelyiket választja, ugyanazokat a kérdéseket érdemes feltenni: ki a felelős, nyilvántartásba vett szakember, mennyi idő alatt válaszolnak, hogyan ellenőrzik a munkát, és pontosan mi tartozik a díjba.

Hogyan dolgozunk?

Minden folyamatunk alapból online zajlik, akár 100%-ban távolról; ha személyes egyeztetést szeretne, Budapesten és Székesfehérváron is szívesen találkozunk. Ajánlatkérés után munkanapokon 24 órán belül jelentkezünk, és minden bevallást és riportot egy senior könyvelő is ellenőriz, mielőtt Önhöz vagy a hatósághoz kerül. Ha váltana, a könyvelőváltás menetét itt mutatjuk be; arról pedig, hogy mi intézhető online 2027-ben, külön cikkben írtunk.

Források

  1. 2000. évi C. törvény a számvitelről (Nemzeti Jogszabálytár)
  2. 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről (Nemzeti Jogszabálytár)
  3. 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (Nemzeti Jogszabálytár)
  4. NAV: Állandó meghatalmazás (Válaszol a NAV)

A cikk a megjelenése napján hatályos jogszabályok alapján készült, és általános tájékoztatást nyújt. Konkrét döntés előtt egyeztessen velünk.

Vissza a bloghoz