Milyen vállalkozása van?

A nyugtatömbből vagy számlázóprogramból adott nyugták ugyanúgy mennek, mint eddig. 2026. szeptember 1-jétől azonban a kézi és a számítógéppel előállított nyugták adatait a kibocsátást követő 3 naptári napon belül, napi összesítésben, adómértékenként be kell küldeni a NAV-nak. December 31-ig türelmi idő van, 2027. január 1-jétől a hibás vagy elmaradt adatszolgáltatás bírságolható.

Az átalányadó általános költséghányada 2026. január 1-jétől 45%, a jövedelem pedig az éves minimálbér feléig – 2026-ban 1 936 800 forintig – adómentes. Aki a régi számokkal számol, nem nézi meg, hogy a tevékenysége a 80%-os vagy a 90%-os körbe tartozik-e, vagy nem tudja, hogy egy új, alacsonyabb költséghányadú tevékenység miatt az egész év számítása visszamenőleg változik, feleslegesen fizet – vagy utólag pótol.

Az alanyi adómentesség értékhatára 2026-ban 20 millió forint (2027-ben 22, 2028-ban 24 millió). Már a határt átlépő ügylet teljes ellenértékét áfával kell számlázni – akkor is, ha az ár ezt nem tartalmazza, és a vevő már kifizette –, a változást 15 napon belül be kell jelenteni, és az alanyi mentességbe a megszűnés évét követő második év végéig főszabályként nem lehet visszatérni.

Az üzleti partnerek vendégül látása, a céges rendezvény eddig egyes meghatározott juttatásként adózott. 2026-tól az étteremként vagy cukrászdaként nyilvántartott vendéglátóhelyen, helyben elfogyasztott étel és ital formájában adott reprezentáció adómentes, az adóévi összes bevétel 1%-áig, legfeljebb 100 millió forintig. Nem mentes a szálloda részeként működő étterem, az elvitt étel és a kapcsolódó utazás, szállás vagy program.

Az egyszerűsített foglalkoztatásban 2026-ban alkalmi munkára egy munkavállaló évente legfeljebb 120 napot dolgozhat – ugyanannál a munkáltatónál is –, ugyanazzal a munkáltatóval pedig legfeljebb 5 egymást követő naptári napot és havonta 15 napot. A napi közteher 2026-ban 4 800 Ft, a bejelentés a munka megkezdése előtt kötelező. Ha a feltételek nem teljesülnek, a foglalkoztatást rendes munkaviszonyként kell kezelni, a teljes közteherrel.

A 2025–2026-ban bővült kedvezmények – a 30 év alatti anyák kedvezménye (2026-tól bővített körrel), a három gyermeket nevelő anyák szja-mentessége (2025. október 1-jétől), a 40 év alatti kétgyermekes anyák szja-mentessége (2026. január 1-jétől) és a 2026-ra megduplázott családi kedvezmény – év közben csak adóelőleg-nyilatkozat alapján érvényesíthetők. Ha a munkáltató nem kéri be és nem figyeli a jogosultságot, a dolgozó csak az éves bevallásban jut hozzá a pénzéhez.

A pénztárgépben minden 18%-on vagy minden 27%-on fut. Pedig a kenyér, a péksütemény (a kakaós csiga is) és a cukrászsütemény 18%, a palackos üdítő, a csokoládé és a legtöbb édesség 27%, a helyben, vendéglátásként felszolgált étel és a helyben készített kávé 5%.

A hajnali háromkor kezdő pékek bére „egy összegben” megy, pótlék nélkül. Pedig a 22 és 6 óra közötti, egy óránál hosszabb munkára 15% éjszakai pótlék jár, ha pedig a beosztás szerinti kezdési idő rendszeresen változik, a 18 és 6 óra közötti munkára 30% műszakpótlék. Az elmaradt pótlékot a dolgozó három évre visszamenőleg követelheti.

A napi maradékot papír nélkül dobják ki vagy viszik el. Ha a készlet és az eladás nem egyeztethető, az ellenőrzés becsléssel is megállapíthatja a bevételt.

A beszerzések egy része nyugtára vagy számla nélkül történik: a költség nem számolható el, az áfa nem vonható le. Két pénzforgalmi számla nyitására kötelezett vállalkozás között ráadásul szerződésenként havonta legfeljebb 1,5 millió forint fizethető készpénzben – a túllépő rész után 20% mulasztási bírság jár.

A szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozó pék minimálbért kap, pedig neki a garantált bérminimum jár (2026-ban bruttó 373 200 Ft). A különbözetet a dolgozó visszamenőleg is követelheti.

Aki a helyben, vendéglátásként felszolgált ételre és a helyben készített alkoholmentes italra 5%-os áfát alkalmaz, annak e forgalom nettó értéke után turizmusfejlesztési hozzájárulást is kell fizetnie – alanyi adómentesként is. Mértéke 4%, a jegyzőnél étteremként vagy cukrászdaként nyilvántartott üzletnél a 2026 februárját magában foglaló bevallási időszaktól 2%.

Az új kemence egy összegben „költség” lesz, vagy fordítva: senki nem néz utána, milyen adóalap-kedvezmény jár a beruházásra.

Minden tétel 5%-on megy, vagy minden 27%-on. Pedig a helyben, vendéglátásként felszolgált sütemény, fagylalt és a helyben készített kávé 5%, az elvitelre adott sütemény és torta 18%, az elvitelre adott fagylalt és a bonbon 27%.

Két 2026-os könnyítés csak a jegyzőnél cukrászdaként vagy étteremként nyilvántartott üzletnek jár: a 4% helyett 2%-os turizmusfejlesztési hozzájárulás (a 2026 februárját magában foglaló bevallási időszaktól) és a felszolgálási díj új, 20%-os szabálya. A céges vendégek reprezentációja is csak ilyen helyen adómentes náluk. Ha az üzlet kávézóként vagy büféként szerepel a nyilvántartásban, ezek egyike sem jár.

Felszolgálással működő, étteremként nyilvántartott üzletben 2026. február 1-jétől, cukrászdaként nyilvántartott üzletben 2026. február 14-étől a vendégek áfás étel- és italfogyasztásából származó bevétel legfeljebb 20%-a felszolgálási díjként kiosztható a dolgozóknak akkor is, ha a bizonylaton nem szerepel (a bizonylaton továbbra is legfeljebb 15% tüntethető fel). A kifizetés szja- és szochomentes, csak 18,5% tb-járulékot kell levonni – aki nem tud róla, ugyanazt a pénzt drágábban adja oda.

A rendeléskor átvett előleget nem bizonylatolják, az áfa csak a végelszámolásnál „jelenik meg”. Az előleg átvételekor az áfa már esedékes, és bizonylatot kell adni róla: magánszemélynek nyugtát vagy számlát, cégnek számlát.

A szombati kisegítők készpénzt kapnak, bejelentés nélkül. Az egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munka) legális és olcsó – 2026-ban napi 4 800 Ft közteher –, de csak a korlátokon belül: ugyanannál a munkáltatónál legfeljebb 5 egymást követő nap és havi 15 nap, évente legfeljebb 120 nap, a napi létszámot pedig a cég átlagos létszáma korlátozza.

A személyzet fogyasztása, a kóstolók és a lejárt alapanyag elszámolatlanul tűnik el a készletből – ellenőrzésnél ez adóköteles juttatásként vagy eladott áruként kerülhet elő.

A terminál, a SZÉP-kártya és a kiszállító platform a jutalékkal csökkentett összeget utalja; a könyvelés csak a beérkezett pénzt látja bevételként, a jutalék költsége eltűnik, a kassza és a bank nem egyezik.

A szakképzett cukrász minimálbért kap a garantált bérminimum helyett, a csúcsidőszak túlórái „kompenzálódnak” a holtszezonban – munkaidőkeret nélkül ez rendkívüli munkaidő, pótlékkal.

Az elvitelre vagy futárral küldött étel is 5%-kal fut a kasszában. Az elvitel és a kiszállítás – ha nem kíséri felszolgálás, terítés, fogyasztóhely – termékértékesítés, a termék saját kulcsával: a legtöbb készétel 27%, a pékáru és a legfeljebb 20% hústartalmú, lisztalapú termékek (például a pizza) 18%. A sör, a bor és a palackos üdítő helyben is 27%.

A felszolgálási díj bevételként a cégnél marad, vagy a dolgozók borítékban kapják. Étteremként nyilvántartott, felszolgálással működő üzletben 2026. február 1-jétől az áfás étel-ital bevétel legfeljebb 20%-a felszolgálási díjként kiosztható akkor is, ha a vendég bizonylatán nem szerepel (ott legfeljebb 15% tüntethető fel), és a kifizetés szja- és szochomentes, csak 18,5% tb-járulékot kell levonni.

A 2%-os turizmusfejlesztési hozzájárulás, a felszolgálási díj 20%-os szabálya és az, hogy a céges vendégek reprezentációja Önnél adómentes lehet, csak a jegyzőnél étteremként (vagy cukrászdaként) nyilvántartott üzletnek jár. Büfé, gyorsétterem vagy kávézó besorolás mellett egyik sem, és a szálloda részeként működő étterem reprezentációja sem mentes.

Éttermeknél az élelmiszer áfája levonható, mert továbbértékesítik – de csak a vállalkozás nevére szóló számlával. A nyugtás piaci vásárlás sem költség, sem levonható áfa. Két pénzforgalmi számla nyitására kötelezett vállalkozás között szerződésenként havonta legfeljebb 1,5 millió forint fizethető készpénzben.

A személyzet ebédje, a törzsvendég ingyen desszertje és az üzleti partnerek vendégül látása elszámolatlan. Ellenőrzésnél adóköteles juttatásként vagy reprezentációként kerülhet elő, szja-val és szochóval.

Hosszú műszakok, ünnepnapi munka pótlék nélkül, a túlóra „kiegyenlítődik”. Munkaidőkeret és írásban közölt beosztás nélkül a beosztáson felüli munka rendkívüli munkaidő, 50% pótlékkal (vagy szabadidővel), a munkaszüneti napi munkára pedig 100% pótlék jár – három évre visszamenőleg követelhetően.

Az NTAK-adatszolgáltatás hiányos, vagy a szoftver nem küld, a turizmusfejlesztési hozzájárulás kimarad vagy rossz mértékkel megy. A hozzájárulás az 5%-os étel- és helyben készített italforgalom nettó értéke után fizetendő (a felszolgálási díj beleszámít, a borravaló nem): mértéke 4%, étteremként nyilvántartott üzletnél a 2026 februárját magában foglaló bevallási időszaktól 2% – alanyi adómentesnek is. Az NTAK-regisztráció elmulasztásáért 200 000 Ft bírság és az üzemeltetés azonnali tiltása jár.

A bérmunkára átvett anyag bekerül a műhely készletébe, vagy a saját anyagot nem tartják nyilván. Bérmunkánál csak a munka díja a bevétel, az anyag a megrendelőé.

Az EU-s adóalany partnernek magyar áfával megy a számla – vagy áfa nélkül, de közösségi adószám és összesítő nyilatkozat nélkül. Az EU-ban letelepedett adóalanynak nyújtott bérmunka után az áfát a megrendelő fizeti a saját országában (fordított adózás).

A varrónők darabbérben dolgoznak, de a teljesítménykövetelményt senki nem mérte fel, és nem közölték előre írásban. A követelményt előzetes, objektív mérés alapján kell megállapítani, a teljesítménybér-tényezőt pedig úgy, hogy 100%-os teljesítés és teljes munkaidő mellett a bér elérje a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot. Kizárólag teljesítménybér csak a munkaszerződésben köthető ki, és legalább az alapbér felét garantálni kell.

Az állandó dolgozók egyéni vállalkozóként számláznak, miközben a műhely gépein, beosztás szerint, utasításra dolgoznak. Ez színlelt szerződés: átminősítés, járulék visszamenőleg, bírság.

Az ár a konkurenciához igazodik, nem az önköltséghez: az anyag, a cérna, a gépidő, a selejt és az energia nincs termékenként kimutatva.

A gépek egy összegben költségként vagy évekig elfelejtett értékcsökkenéssel; a beruházási adóalap-kedvezmény nincs kihasználva.

A fodrász átalányadózik, de az általános, 2026-ban 45%-os költséghányaddal – pedig ha a bevétele kizárólag fodrászatból, szépségápolásból származik, a 80%-os kör illeti meg. A különbség minden hónapban felesleges adó.

A szalon „vállalkozó” fodrászai a tulajdonos beosztása szerint, az ő eszközeivel, az ő vendégeivel dolgoznak. Ez színlelt szerződés: átminősítés, járulékok visszamenőleg, bírság – mindkét oldalon.

Az egyéni vállalkozó KATA-s, de egy másik szalonnak, egy fotózásra vagy egy rendezvényre cégnek számláz. A kisadózó kifizetőtől (cégtől, egyéni vállalkozótól) nem szerezhet bevételt – ha mégis, a kisadózói jogállása megszűnik.

A bevétel egy része nyugta nélkül megy, a tömbből adott nyugtákat pedig senki nem jelenti. 2026. szeptember 1-jétől a kézi és a számítógéppel készült nyugták adatait 3 naptári napon belül, napi összesítésben, adómértékenként be kell küldeni a NAV-nak; 2027. január 1-jétől a hiány bírságolható.

A hajápoló termékek eladása a szolgáltatással együtt, kézi nyugtán megy. A szolgáltatáshoz nem kötelező a pénztárgép, a termékek eladása viszont kiskereskedelem: arra pénztárgépes nyugtaadás kötelező, és készletnyilvántartás nélkül a hiány nem magyarázható.

A szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulók után a duális képzőhely szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt érvényesíthet (saját munkavállaló képzésénél legfeljebb 12 hónapig). Ha ezt senki nem vezeti, a kedvezmény elvész.

A munkalapon más alkatrész és óraszám szerepel, mint a számlán; az alkatrész és a munkadíj összemosva. Ellenőrzésnél a készlet nem stimmel, a bevétel „hiányos”.

A biztosító által fizetett javítás számlája rossz félnek, rossz áfakezeléssel készül, vagy nincs tisztázva, mit fizet az ügyfél (önrész, avulás, áfa). A számla a megrendelő – jellemzően a gépjármű tulajdonosa – nevére szól; az áfát a biztosító általában csak akkor téríti meg, ha a károsult nem jogosult levonni, és csak áfát feltüntető számla alapján.

Nincs készletnyilvántartás: a beszerzett alkatrészről nem derül ki, beépült-e, eladták-e vagy a polcon van. Ilyenkor a NAV becsléssel is dolgozhat.

A gyártói vagy importőri garanciában végzett javítás „ingyen” marad, pedig a térítést számlázni kell; a saját garanciális újrajavítás költsége nincs elkülönítve.

A vállalkozás nevén futó személyautók után a negyedévente bevallandó és fizetendő cégautóadó elmarad, az üzemanyag elszámolása útnyilvántartás nélkül történik.

A bontóból, hirdetésből vett alkatrész számla nélkül épül be – nincs elismert költség, nincs levonható áfa, és a beépítés sem igazolható.

A pénztárgép gyűjtői nem követik a szállítói számlák áfakulcsait: az 5%-os tej és tojás 27%-on, a 18%-os pékáru 27%-on – vagy fordítva.

Nincs rendszeres leltár, a hiány észrevétlen marad. Ha a készlet és a forgalom nem egyeztethető, a NAV a bevételt becsléssel is megállapíthatja.

A napi bevétel egy része „kölcsön” megy a kasszából, a tulajdonos befizetései dokumentálatlanok. A könyvelésben így vagy hiány, vagy megmagyarázatlan bevétel jelenik meg.

A szeszes ital egy része „kedvező áron”, igazolatlan forrásból érkezik, vagy a számlák hiányosak. Jövedéki terméket csak szabályos, az eredetet igazoló számlával szabad beszerezni, a zárjegyköteles italt csak zárjeggyel tartani és árulni – a jogsértés jövedéki bírságot és elkobzást von maga után.

A vasárnapi és ünnepi műszakok pótlék nélkül futnak. A kereskedelemben a vasárnapi munkára jellemzően 50%, a munkaszüneti napira 100% bérpótlék jár; a szezonális kisegítők pedig bejelentés nélkül dolgoznak.

Az egyéni vállalkozó boltos az általános, 2026-ban 45%-os költséghányaddal adózik – pedig ha a bevétele kizárólag kiskereskedelemből származik (vendéglátás nélkül), 90%-os költséghányad és 193 680 000 Ft-os bevételi határ vonatkozik rá.

A fizetési szolgáltató a jutalékkal csökkentett összeget utalja, a könyvelés ezt tekinti bevételnek. A számlázott bevétel és a bank nem egyezik, a jutalék költsége elveszik.

A futárcég által beszedett utánvét egyben, azonosítás nélkül érkezik; a nyitott rendelések, a visszáru és a beszedett díjak összemosódnak.

Az EU-s magánszemélyeknek küldött csomagok magyar áfával mennek akkor is, amikor már átlépték az uniós távértékesítés 10 000 eurós éves határát – onnantól a vevő országának áfája jár, amit egyablakos (OSS) bevallással lehet teljesíteni.

A külföldi platformok és hirdetési szolgáltatók áfa nélkül számláznak; a magyar vállalkozásnak kell az áfát fordítottan megfizetnie és bevallania – alanyi mentesként is, közösségi adószámmal; ilyenkor az érintett hónapról áfabevallást és összesítő nyilatkozatot is kell adni.

A visszaküldött terméket visszaveszik, a pénzt visszautalják, de a számla helyesbítése elmarad: a bevallott áfa és a bevétel magasabb a valósnál.

Az unión kívülről rendelt áru vám- és importáfa-kezelése kimarad a kalkulációból. 2026. július 1-jétől megszűnt a 150 euró alatti küldemények vámmentessége: a magánszemélyeknek közvetlenül érkező e-kereskedelmi küldeményeknél árutételenként 3 eurós átalányvám, a vállalkozások közötti importnál a rendes vámtétel alkalmazandó.

Hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési-szerelési munkát 27%-kal számláznak áfaalany megrendelőnek, vagy fordított adózást alkalmaznak olyan munkára és partnerre, amire nem lehet. Mindkettő áfa-megállapítás és kamat.

Egyenes adózású munkánál – például magánszemély megrendelőnek – az előleg átvételekor az áfa már esedékes, és bizonylatot kell kiállítani; ez gyakran elmarad. Fordított adózású munkánál viszont az előlegre nem szabad áfát felszámítani: az ilyen számla alapján a megrendelő nem vonhat le áfát. A részteljesítéseket sokszor nem igazoltatják.

A folyamatban lévő kivitelezés költsége az adott évben ráfolyik, a bevétel a következőben jelenik meg – az egyik évben veszteség, a másikban óriási nyereség és adó.

Az állandó brigád egyéni vállalkozóként számláz, miközben a vállalkozó eszközeivel, irányítása alatt, munkaidőben dolgozik. Színlelt szerződés: átminősítés, járulékok visszamenőleg, bírság.

Az építőanyag készpénzért, nyugtára vagy magánszemély nevére szóló számlával érkezik. Nincs elismert költség, nincs levonható áfa, és két pénzforgalmi számlára kötelezett vállalkozás között a szerződésenkénti havi 1,5 millió forintos készpénzkorlát is sérülhet.

A gépek egy összegben költségként vagy elfeledett értékcsökkenéssel; a kkv-beruházási adóalap-kedvezmény és a fejlesztési tartalék kihasználatlan; a járművek adója rendezetlen. A cégautóadó a személygépkocsit terheli – a tehergépjárműnek minősülő kisteherautó után gépjárműadót kell fizetni.

A fejlesztő KATA-s, miközben a bevétele cégektől érkezik. A kisadózó kifizetőtől nem szerezhet bevételt – ha mégis, a kisadózói jogállása megszűnik.

A német vagy holland cégnek 27%-kal megy a számla, vagy áfa nélkül, de közösségi adószám és összesítő nyilatkozat nélkül. Az unión kívüli céges ügyfélnél pedig feleslegesen kerül magyar áfa a számlára.

A külföldi platformok díjait és a fejlesztői előfizetéseket gyakran áfa nélkül számlázzák – ilyenkor az áfát Önnek kell fordítottan bevallania, alanyi mentesként is.

Az euróban, dollárban kapott díj „amennyi beérkezett” forintban kerül a könyvelésbe, a teljesítés napjára vonatkozó és következetesen választott árfolyam nélkül.

A drága munkaállomás egy összegben költség, vagy évekig elfeledett értékcsökkenéssel; a 200 000 forint alatti eszközök egyösszegű leírása kihasználatlan. Átalányadónál viszont a költségek nem számítanak – ott a rossz adónem a hiba.

A kft. saját terméke – a szoftver, az app – nincs aktiválva, a fejlesztés költsége ráfolyik az évre, a cég értéke a mérlegben nulla.

A külföldi közvetítő platform áfa nélkül vonja le a jutalékát, és senki nem vall rá áfát. A magyar szállásadónak fordítottan kell 27% áfát fizetnie – alanyi mentesként is, közösségi adószámmal; az érintett hónapról ilyenkor áfabevallást és összesítő nyilatkozatot is kell adni.

A vendégtől beszedett idegenforgalmi adó a bevételben olvad el, vagy be sem szedik; a mentes vendégek (például a 18 év alattiak) adatai nincsenek dokumentálva.

A szálláson kívüli szolgáltatások – masszázs, kerékpárbérlés, külön számlázott étkezés alkohollal – is 5%-on mennek. Csak a szálláshely-szolgáltatás 5%, a többi a saját kulcsán adózik.

A szobakiadás „csak úgy” fut, rossz adózási formában. Magánszemélyként legfeljebb három saját (vagy haszonélvezetű) magánszálláshelyen választható a tételes átalányadó: lakószobánként évi 38 400 Ft, a NAV által közzétett, 2 milliónál több vendégéjszakás településeken 150 000 Ft. Más esetben tételes elszámolás vagy vállalkozás lehet a jobb.

A szállásdíj nettó értéke után 4% turizmusfejlesztési hozzájárulás jár – alanyi adómentes szállásadónak is. Az áfát nem fizető szállásadók gyakran nem tudnak róla, pedig a NAV az NTAK-, a pénztárgép- és a számlaadatok alapján levélben is megkeresi az érintetteket.

A víz, az áram és a fűtés teljes költsége a vállalkozásé, holott a családi használat is benne van – ellenőrzésnél a magáncélú rész kikerül a költségek közül, adóval és bírsággal.

A szezonális takarítók, recepciósok bejelentés nélkül vagy drága munkaviszonyban dolgoznak. Szálláshely-szolgáltatónál a valóban idényjellegű munkára turisztikai idénymunka létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásban, 2026-ban napi 2 400 Ft közteherrel – az egész évben szükséges munkakörre viszont nem.

A foglaláskor kapott előleg, a kaució és a meghiúsult foglalás után megtartott összeg egyformán „bevétel” vagy egyformán „nem bevétel” – pedig mindháromnak más a kezelése.

Minden kezelés áfamentesként megy, pedig a nem gyógyító célú, esztétikai beavatkozások áfakötelesek (27%). Fordított hiba: a gyógyító ellátásra is áfát számolnak, drágítva a rendelőt.

A drága eszközök teljes áfáját levonják, holott a rendelő nagyrészt áfamentes ellátást végez. Vegyes tevékenységnél az áfa csak arányosítva vonható le.

A rendelőben dolgozó orvosok számláznak, de a beosztás, az eszköz és a betegkör a rendelőé. Ez színlelt szerződés lehet; a KATA-s közreműködő pedig cégnek nem is számlázhat.

A hosszabb kezelés részletei és előlegei bizonylat nélkül gyűlnek; az áfaköteles kezeléseknél az előleg áfája késik, a bevétel a rossz évre kerül.

Az egészségpénztári és biztosítói térítések számlázása és elszámolása keveredik a páciens saját fizetésével; a kintlévőségeket senki nem követi.

A drága anyagok és implantátumok beszerzése költségként „elolvad”, készletnyilvántartás nincs; az ellenőrzés a beszerzett és a felhasznált mennyiség közötti különbséget kérdezi.

A decemberben eladott éves bérlet teljes ára az idei bevétel, holott a szolgáltatás jövőre esik. Az egyik év eredménye túl magas, a másiké torz – kettős könyvvitelnél ez elhatárolás.

A teremben dolgozó edzők számláznak a teremnek, de beosztás szerint, a terem ügyfeleivel és eszközeivel dolgoznak; a KATA-s edző pedig cégnek nem is számlázhat.

A SZÉP-kártyás és a bankkártyás bevétel a jutalékkal csökkentve érkezik, a könyvelés nettón látja; a bevétel, a bank és a pénztárgép nem egyezik.

Az automatikus levonások és az átutalások azonosítás nélkül futnak be; a lemorzsolódás és a tartozások láthatatlanok.

A lízingelt vagy vásárolt gépek elszámolása keveredik (bérlet, pénzügyi lízing, vásárlás), az értékcsökkenés és a kkv-beruházási kedvezmény kihasználatlan.

A személyi edző alanyi áfamentes, de a bevétele a 20 milliós határ körül mozog, és senki nem figyeli – a határt átlépő ügylettől kezdve áfát kellene felszámítania.

A futár kisadózó, de a bevétele egy cégtől (a platformtól) érkezik. Kisadózóként kifizetőtől nem lehet bevételt szerezni – a taxis személyszállítás kivétel, a futárszolgáltatás nem.

Átalányadóban a járműköltség külön nem számolható el (a költséghányad fedezi), tételes költségelszámolásnál viszont útnyilvántartás kell, és ha a vállalkozó a saját személyautója költségét számolja el, cégautóadó-kötelezettség is keletkezhet – a két rendszer gyakran keveredik.

A platform a jutalékkal, díjakkal csökkentett összeget utalja; a könyvelés csak ezt látja bevételnek, a díjak költsége eltűnik, és a bevételi keretek rosszul számolódnak.

A készpénzes fuvarok egy részéről nem kerül ki nyugta. Taxis személyszállításnál a nyugtát a taxaméterhez kapcsolt online pénztárgépből kell adni.

A 20 milliós alanyi áfamentes határ közelében senki nem számol – a határt átlépő ügylettől kezdve 27%-os áfát kellene felszámítani, amit a platform vagy az utas nem fizet meg utólag.

A bírságok költségként, a biztosítói kártérítés „nem bevétel”, a javítás számla nélkül – a könyvelés torz, ellenőrzésnél kérdéses.