Kezdőlap / Blog / Tanácsadás

Mikor érdemes a könyvelőváltás? Időzítés, határidők és döntési szempontok

A könyvelőváltásnak nincs kötelező időpontja, az időzítésen mégis sok múlik. Megmutatjuk, mikor a legegyszerűbb váltani, mikor érdemes néhány hetet várni, és mire figyeljen az év egyes szakaszaiban.

Sok vállalkozó azért halogatja a könyvelőváltást, mert úgy gondolja, hogy csak az év végén vagy a beszámoló elkészülte után lehet váltani. Ez tévhit: a könyvelőváltásnak nincs jogszabályban előírt időpontja. A jó pillanatot elsősorban három dolog határozza meg: a korábbi szerződés felmondási ideje, a már lezárt időszakok, és az, hogy milyen határidők közelegnek.

Röviden: mikor érdemes a könyvelőváltás?

  • Mielőbb, ha a jelenlegi könyvelés már kockázatot jelent. Ha rendszeresek a csúszások, és újra meg újra késedelmi pótlék, NAV-felszólítás vagy tisztázatlan tétel jelenik meg az adószámlán, egy „szebb” időpontra várva csak nő a kockázat.
  • Egy hónap vagy negyedév első napjával, ha nincs sürgető probléma. Ez a legtisztább megoldás: a lezárt időszakokat a korábbi könyvelő zárja, a folyó időszakot már az új könyveli.
  • Egy nagyobb változás előtt. Új adózási forma, az első munkavállaló felvétele, cégalapítás vagy külföldi ügyletek előtt érdemes váltani, hogy a döntést már az új könyvelő készítse elő, és ne utólag kelljen rendbe tenni.

Az időzítés a naptár szerint

Ha a vállalkozás üzleti éve a naptári év, az év egyes szakaszai másféle előkészítést kívánnak:

IdőszakMire figyeljen a könyvelőváltásnál?
Január–májusAz előző év zárása még tart. A cégek beszámolóját a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig – naptári évnél május 31-ig – kell letétbe helyezni, és ugyanez a társasági adó és az iparűzési adó éves bevallásának határideje is. Előre, írásban rögzítse, hogy a lezárt év beszámolóját és bevallásait a korábbi vagy az új könyvelő készíti el.
Június–októberAz előző év lezárult, a folyó év könyvelése még jól áttekinthető. Sok vállalkozásnál ez a legnyugodtabb időszak a váltásra.
November–decemberKözeleg az év vége: a társasági adóelőleget negyedévente fizető cégeknek a negyedik negyedévi előleget december 20-ig kell megfizetniük, és több választás, bejelentés is az év végéhez kötött. Ha ilyenkor vált, ezeket a teendőket kifejezetten adja át az új könyvelőnek.

A határidők közvetlenül a váltás után

Az átállás napja után még esedékesek a korábbi időszak bevallásai: a havi járulékbevallást (2026-ban a 2608-as bevallást) a tárgyhónapot követő hónap 12-éig, a havi áfabevallást a tárgyhónapot követő hónap 20-áig kell benyújtani; a negyedéves bevallók ugyanezt a negyedévet követő hónapban teljesítik. Ha például az új könyvelő június 1-jétől könyvel, a májusi bevallások határideje már júniusra esik. Ezért az átadás-átvételkor tételesen rögzíteni kell, hogy az utolsó lezárt hónap bevallásait ki készíti el és ki küldi be.

Mikor érdemes mégis néhány hetet várni?

  • Ha egy bevallás határideje napokon belül lejár. Ilyenkor általában jobb, ha azt még a korábbi könyvelő teljesíti, és az új a következő időszaktól indul.
  • Ha folyamatban van egy NAV-ellenőrzés. Váltani ilyenkor is lehet, de különösen fontos, hogy az ellenőrzéssel kapcsolatos iratok hiánytalanul átkerüljenek, és egyértelmű legyen, ki jár el a vállalkozás képviseletében.
  • Ha a beszámoló elkészítése a végéhez közeledik. Ha a korábbi könyvelő együttműködő, érdemes vele befejeztetni a lezárt évet; ha nem, az új könyvelőnek idő kell az előző év adatainak átvételéhez.

A felmondási idő a kiindulópont

Mielőtt kijelöli a váltás napját, nézze át a korábbi könyvelővel kötött szerződést: mennyi a felmondási idő, hogyan kell felmondani, és mit vállalt a könyvelő az iratok átadására. A váltás napját ehhez érdemes igazítani. Az új szerződést már a felmondási idő alatt meg lehet kötni, így az átállás előkészítése időben elkezdődhet.

Mi történik a lezárt időszakokkal?

A legegyszerűbb, ha minden lezárt időszakot az a könyvelő zár, aki könyvelte. A könyvelési iratok ugyanakkor nem a könyvelőt, hanem a vállalkozást illetik: a számviteli törvény szerint a beszámolót, a főkönyvi kivonatot és a könyvelést alátámasztó bizonylatokat a gazdálkodónak legalább 8 évig meg kell őriznie, az adózás rendjéről szóló törvény pedig az adó megállapításához való jog elévüléséig írja elő az iratok megőrzését. A korábbi könyvelőnél lévő iratoknak tehát vissza kell kerülniük a vállalkozáshoz vagy át kell kerülniük az új könyvelőhöz.

Gyakori tévhit: „csak január 1-jével lehet váltani”

Bármelyik hónap első napjával lehet váltani. Az év közbeni váltásnak egy fontos feltétele van: az új könyvelőnek hiánytalanul meg kell kapnia a nyitó adatokat – a főkönyvi kivonatot, az analitikákat, a vevő- és szállító-folyószámlákat –, mert az év végi beszámolót a teljes év könyveire építve kell elkészítenie. Az új könyvelő pontosan ott folytatja a munkát, ahol a korábbi abbahagyta.

Hogyan segítünk?

Könyvelőváltásnál a menetrendet a szerződéskötéskor közösen rögzítjük, az átállás napját a korábbi szerződés felmondási idejéhez igazítjuk, és a korábbi könyvelővel is mi egyeztetünk. Hogy pontosan mi történik a háttérben, azt a könyvelőváltási folyamatról szóló cikkünk mutatja be; a váltásra utaló jelekről pedig ebben az összefoglalóban írtunk.

Források

  1. 2000. évi C. törvény a számvitelről (Nemzeti Jogszabálytár)
  2. 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről (Nemzeti Jogszabálytár)
  3. NAV 24. információs füzet: Bevallási, adófizetési információk (2026)
  4. NAV 12. információs füzet: A társas vállalkozások, társas vállalkozók, gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetése (2026)
  5. NAV 41. információs füzet: A társasági adó legfontosabb szabályai (2026)

A cikk a megjelenése napján hatályos jogszabályok alapján készült, és általános tájékoztatást nyújt. Konkrét döntés előtt egyeztessen velünk.

Vissza a bloghoz