Az egyéni vállalkozó könyvelése nem kettős könyvvitel: a számviteli törvény hatálya nem terjed ki rá, nyilvántartásait a személyijövedelemadó-törvény szerint vezeti, és beszámolót sem készít. Hogy pontosan mivel jár a könyvelése, azt az adózási mód dönti el – az alábbiakban ezt vesszük sorra a NAV 2026-os tájékoztatói alapján. Arról, hogy melyik adózási mód éri meg, egyéni vállalkozók adózásáról szóló cikkünkben írtunk.
Vállalkozói jövedelem szerinti adózás: teljes nyilvántartás
Ebben az adózási módban alap- és részletező nyilvántartásokat kell vezetni. Az alapnyilvántartásnak (pénztárkönyv vagy naplófőkönyv) – a részletező nyilvántartásokkal együtt – úgy kell működnie, hogy minden pénzbevételt vagy kiadást eredményező gazdasági esemény zárt rendszerben nyomon követhető legyen: az értékesítés, a beszerzés, a hitelfelvétel, a kölcsönnyújtás és a vállalkozói kivét is. Részletező nyilvántartást annyit kell vezetni, amennyi a jövedelemszámítást alátámasztja – ilyen például a tárgyi eszközök, a vevőkkel szembeni követelések és a szállítói tartozások, a munkabérek és a vállalkozói kivét nyilvántartása, vagy az útnyilvántartás.
Az adózás két lépcsőben történik. A vállalkozói kivét – amelyet a vállalkozó a működés során saját maga részére vesz fel – az összevont adóalap része, utána adóelőleget kell fizetni. A bevételek és az elszámolható költségek különbözetéből, a törvényi módosító tételekkel számított vállalkozói adóalap után 9% vállalkozói személyi jövedelemadó jár, az adózás után maradó vállalkozói osztalékalap után pedig 15% szja és – a törvényi felső határig – 13% szociális hozzájárulási adó, amelyeket az éves bevallással kell megfizetni. Figyelni kell a jövedelem- (nyereség-) minimumra is: ez a bevétel 2%-a, és ha a vállalkozói adóalap nem éri el, külön szabályok vonatkoznak a vállalkozóra.
Átalányadózás: bevételi nyilvántartás, de a költségszámlákat is meg kell őrizni
Az átalányadózó egyéni vállalkozó – ha áfalevonási jogát nem érvényesíti – csak bevételi nyilvántartást vezet (a pénztárkönyv vagy naplófőkönyv bevételi adatait), a költségeiről szóló számlákat és bizonylatokat azonban az adó megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie. A jövedelmet a bevételből a törvényi költséghányaddal kell kiszámítani; az így megállapított jövedelem 2026-ban 1 936 800 forintig adómentes.
A legnagyobb kockázat a bevételi határ: 2026-ban 38 736 000 forint, kizárólag kiskereskedelmi tevékenységnél 193 680 000 forint. Ha a bevétel év közben túllépi a határt, az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, és a vállalkozónak az adóév egészére a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra kell áttérnie: ettől kezdve a teljes pénztárkönyvet és a szükséges részletező nyilvántartásokat kell vezetnie, a korábbi időszak költségeit pedig a pénztárkönyv részletezése szerint, tételenként egy összegben rögzítheti. Ezért kell a költségszámlákat átalányadózóként is gondosan megőrizni. Részletek: átalányadózás.
KATA: tételes adó és bevételi nyilvántartás
A KATA-s egyéni vállalkozó havi 50 000 forint tételes adót fizet, amely kiváltja a személyi jövedelemadót, a saját járulékot és a szociális hozzájárulási adót, és bevételi nyilvántartást vezet. A teendőket és a buktatókat külön cikkben foglaltuk össze: KATA könyvelése.
Saját járulék és szocho: negyedéves bevallás
A vállalkozói jövedelem szerint adózó és az átalányadózó egyéni vállalkozó saját maga után 18,5% társadalombiztosítási járulékot és 13% szociális hozzájárulási adót fizet. Mindkettő alapja havonta legalább a minimálbér (2026-ban 322 800 forint), ha pedig a személyesen végzett főtevékenység legalább középfokú iskolai végzettséget vagy szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum (373 200 forint). A szociális hozzájárulási adónál 2026. január 1-jétől már nem kell alkalmazni a korábbi 112,5%-os szorzót. A két teher együtt így havonta legalább 101 682, illetve 117 558 forint – akkor is, ha az adott hónapban nem volt kivét vagy bevétel.
A járulékot és a szochót a vállalkozó a negyedév hónapjaira havi bontásban, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be a 2658-as bevallásban, és ugyanaddig fizeti meg. Kivételek is vannak: nem kell a minimum után fizetni például a táppénzes, gyedes vagy a teljes hónapban szüneteltetett időszakra; a legalább heti 36 órás munkaviszony vagy a nappali tanulmányok mellett működő egyéni vállalkozó a minimum helyett a tényleges jövedelme után fizet; a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozónak pedig főszabály szerint sem járulékot, sem szochót nem kell fizetnie.
Határidőnapló
| Mikor? | Teendő |
|---|---|
| Havonta, a következő hónap 12-éig | Ha alkalmazottat foglalkoztat: a bérek utáni adók és járulékok bevallása és megfizetése. |
| A bevallási gyakoriságtól függően havonta vagy negyedévente a következő hónap 20-áig, illetve évente február 25-éig | Áfabevallás. Alanyi adómentes vállalkozónak csak akkor, ha az adott hónapban fizetendő adója vagy összesítő nyilatkozatot igénylő közösségi ügylete van. |
| Negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig | A saját járulék és a szocho bevallása (2658) és megfizetése; az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő adóelőleg megfizetése. |
| Március 15. és szeptember 15. | Iparűzésiadó-előleg az általános szabály szerint (az egyszerűsített módszernél egy összegben, május 31-éig). |
| Május 20. | Személyijövedelemadó-bevallás: a NAV az egyéni vállalkozóknak is elkészíti a tervezetet, de azt a vállalkozói jövedelem adataival ki kell egészíteni. A vállalkozói osztalékalap utáni adót és szochót eddig kell megfizetni. |
| Május 31. | Iparűzésiadó-bevallás az előző évről (az egyszerűsített módszernél csak akkor, ha az adó meghaladja az előleget, vagy a vállalkozó visszatérítést kér). Részletek: iparűzési adó. |
A leggyakoribb buktatók
- A nyugta nem elég. Vállalkozói jövedelem szerinti adózásnál költségként csak az a kiadás számolható el, amely ténylegesen felmerült, szabályszerűen bizonylatolt, a bevétel megszerzése érdekében merült fel, és amelyet a törvény is elismer. Ha az eladó számlaadásra kötelezett, a kiadást csak számla igazolhatja, nyugta nem.
- Az átalányadó-határ figyelmen kívül hagyása. Év közbeni túllépésnél a teljes évet a vállalkozói jövedelem szerint kell elszámolni – költségszámlák nélkül ez drága lehet.
- A minimum járulékalap elfelejtése. A havi minimum akkor is fizetendő, ha a vállalkozásnak nem volt bevétele, és a vállalkozó nem vett fel kivétet.
- A jövedelem-minimum. Ha a vállalkozói adóalap nem éri el a bevétel 2%-át, külön szabályokat kell alkalmazni – ezt az éves bevallás előtt érdemes ellenőrizni.
Hogyan segítünk?
Egyéni vállalkozóknál a nyilvántartásokat, a negyedéves bevallásokat és az éves szja-bevallást is elkészítjük, és proaktívan jelezzük, ha a vállalkozás egy értékhatár – például az átalányadózás bevételi határa vagy az alanyi áfamentesség – közelébe ér. Ha az adózási mód váltása merül fel, előre kiszámoljuk, melyik változat a kedvezőbb.
Források
- NAV 03. információs füzet: Egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége (2026)
- NAV 100. információs füzet: Az egyéni vállalkozók átalányadózásának alapvető szabályai (2026)
- NAV 24. információs füzet: Bevallási, adófizetési információk (2026)
- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Nemzeti Jogszabálytár)
- 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről (Nemzeti Jogszabálytár)
- 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról (Nemzeti Jogszabálytár)
- 2000. évi C. törvény a számvitelről (Nemzeti Jogszabálytár)
- 1990. évi C. törvény a helyi adókról (Nemzeti Jogszabálytár)
A cikk a megjelenése napján hatályos jogszabályok alapján készült, és általános tájékoztatást nyújt. Konkrét döntés előtt egyeztessen velünk.
Vissza a bloghoz