A kft. tulajdonosai a cég nyereségéhez jellemzően osztalék formájában jutnak hozzá. Az osztalékfizetésnek jogi feltételei és adóterhei vannak, amelyeket érdemes előre megtervezni.
Az osztalék adója a magánszemélynél
- Személyi jövedelemadó: 15%, amelyet a kifizető cég von le és fizet meg.
- Szociális hozzájárulási adó: 13%, de csak addig, amíg a magánszemély adóévi összevont adóalapba tartozó jövedelme (például munkabére), valamint osztaléka és egyes további tőkejövedelmei (például árfolyamnyeresége, vállalkozásból kivont jövedelme) együttesen el nem érik a minimálbér 24-szeresét. A kamatjövedelem ebbe a határba nem számít bele. 2026-ban a határ 24 × 322 800 Ft = 7 747 200 Ft.
Számpélda: a cég nyereségétől a tulajdonosig
Egy kft. 10 000 000 Ft adózás előtti nyereséget ér el, és a teljes adózott eredményt osztalékként fizeti ki egyetlen tulajdonosának. Tegyük fel, hogy a tulajdonosnak ugyanebben az évben 4 000 000 Ft munkabére is van a cégtől.
| Adózás előtti eredmény | 10 000 000 Ft |
| Társasági adó (9%) | 900 000 Ft |
| Kifizethető osztalék | 9 100 000 Ft |
| Szja (15%) | 1 365 000 Ft |
| Szocho (13%) – csak a felső határig: (7 747 200 − 4 000 000) × 13% | 487 136 Ft |
| Tulajdonosnál marad | 7 247 864 Ft |
A példa egyszerűsített: nem számol az iparűzési adóval, a fejlesztési tartalékkal és más kedvezményekkel. A szocho felső határának számításakor a tulajdonos összes, az adott évben szerzett érintett jövedelmét figyelembe kell venni.
Jogi feltételek
- Osztalékot a szabad eredménytartalékkal kiegészített adózott eredményből lehet fizetni, a beszámoló elfogadása alapján.
- Nem fizethető osztalék, ha emiatt a saját tőke a jegyzett tőke alá csökkenne, vagy ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét.
- Év közben osztalékelőleg is fizethető, ha a közbenső mérleg alapján rendelkezésre áll a fedezet.
Osztalék a KIVA-s cégeknél
A kisvállalati adó alanyainál az adóévben jóváhagyott osztalék a KIVA alapját is növeli, mert az adóalap a személyi jellegű kifizetésekre, valamint a tőke- és osztalékműveletek egyenlegére épül. Kivétel a KIVA-alanyiság előtti évek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére jóváhagyott osztalék, amely nem növeli az alapot. A tulajdonosnál ezen felül a 15% szja és – a felső határig – a 13% szocho is megfizetendő, mert a KIVA csak a cég saját társasági adóját és szociális hozzájárulási adóját váltja ki. A KIVA-s cégeknél ezért az osztalék jóváhagyásának időzítését és forrását különösen érdemes megtervezni.
Bér vagy osztalék?
A tulajdonos-ügyvezetők gyakran kombinálják a munkabért és az osztalékot. Társasági adós cégnél a munkabér költségként csökkenti az adóalapot (KIVA-s cégnél viszont a személyi jellegű kifizetések a KIVA alapjába tartoznak), és társadalombiztosítási jogosultságot szerez, az osztalék teljes terhe viszont a szocho felső határa felett alacsonyabb lehet. Az optimális arány egyéni számítást igényel – ebben szívesen segítünk.
Források
- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Nemzeti Jogszabálytár)
- 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról (Nemzeti Jogszabálytár)
- 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról (Nemzeti Jogszabálytár)
- NAV 41. információs füzet: A társasági adó legfontosabb szabályai (2026)
- NAV 49. információs füzet: A szociális hozzájárulási adó (2026)
- NAV 92. információs füzet: A kisvállalati adó szabályozása 2026-tól
- NAV: Kisvállalati adó (kiva)
A cikk a megjelenése napján hatályos jogszabályok alapján készült, és általános tájékoztatást nyújt. Konkrét döntés előtt egyeztessen velünk.
Vissza a bloghoz