Kezdőlap / Blog / Adózás

Osztalék adózása 2026-ban: mennyi marad a tulajdonosnak?

Az osztalékot 15% szja és – egy felső határig – 13% szociális hozzájárulási adó terheli. Bemutatjuk a teljes adóterhet a cég nyereségétől a tulajdonos számlájáig.

A kft. tulajdonosai a cég nyereségéhez jellemzően osztalék formájában jutnak hozzá. Az osztalékfizetésnek jogi feltételei és adóterhei vannak, amelyeket érdemes előre megtervezni.

Az osztalék adója a magánszemélynél

  • Személyi jövedelemadó: 15%, amelyet a kifizető cég von le és fizet meg.
  • Szociális hozzájárulási adó: 13%, de csak addig, amíg a magánszemély adóévi összevont adóalapba tartozó jövedelme (például munkabére), valamint osztaléka és egyes további tőkejövedelmei (például árfolyamnyeresége, vállalkozásból kivont jövedelme) együttesen el nem érik a minimálbér 24-szeresét. A kamatjövedelem ebbe a határba nem számít bele. 2026-ban a határ 24 × 322 800 Ft = 7 747 200 Ft.

Számpélda: a cég nyereségétől a tulajdonosig

Egy kft. 10 000 000 Ft adózás előtti nyereséget ér el, és a teljes adózott eredményt osztalékként fizeti ki egyetlen tulajdonosának. Tegyük fel, hogy a tulajdonosnak ugyanebben az évben 4 000 000 Ft munkabére is van a cégtől.

Adózás előtti eredmény10 000 000 Ft
Társasági adó (9%)900 000 Ft
Kifizethető osztalék9 100 000 Ft
Szja (15%)1 365 000 Ft
Szocho (13%) – csak a felső határig: (7 747 200 − 4 000 000) × 13%487 136 Ft
Tulajdonosnál marad7 247 864 Ft

A példa egyszerűsített: nem számol az iparűzési adóval, a fejlesztési tartalékkal és más kedvezményekkel. A szocho felső határának számításakor a tulajdonos összes, az adott évben szerzett érintett jövedelmét figyelembe kell venni.

Jogi feltételek

  • Osztalékot a szabad eredménytartalékkal kiegészített adózott eredményből lehet fizetni, a beszámoló elfogadása alapján.
  • Nem fizethető osztalék, ha emiatt a saját tőke a jegyzett tőke alá csökkenne, vagy ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét.
  • Év közben osztalékelőleg is fizethető, ha a közbenső mérleg alapján rendelkezésre áll a fedezet.

Osztalék a KIVA-s cégeknél

A kisvállalati adó alanyainál az adóévben jóváhagyott osztalék a KIVA alapját is növeli, mert az adóalap a személyi jellegű kifizetésekre, valamint a tőke- és osztalékműveletek egyenlegére épül. Kivétel a KIVA-alanyiság előtti évek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére jóváhagyott osztalék, amely nem növeli az alapot. A tulajdonosnál ezen felül a 15% szja és – a felső határig – a 13% szocho is megfizetendő, mert a KIVA csak a cég saját társasági adóját és szociális hozzájárulási adóját váltja ki. A KIVA-s cégeknél ezért az osztalék jóváhagyásának időzítését és forrását különösen érdemes megtervezni.

Bér vagy osztalék?

A tulajdonos-ügyvezetők gyakran kombinálják a munkabért és az osztalékot. Társasági adós cégnél a munkabér költségként csökkenti az adóalapot (KIVA-s cégnél viszont a személyi jellegű kifizetések a KIVA alapjába tartoznak), és társadalombiztosítási jogosultságot szerez, az osztalék teljes terhe viszont a szocho felső határa felett alacsonyabb lehet. Az optimális arány egyéni számítást igényel – ebben szívesen segítünk.

Források

  1. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Nemzeti Jogszabálytár)
  2. 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról (Nemzeti Jogszabálytár)
  3. 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról (Nemzeti Jogszabálytár)
  4. NAV 41. információs füzet: A társasági adó legfontosabb szabályai (2026)
  5. NAV 49. információs füzet: A szociális hozzájárulási adó (2026)
  6. NAV 92. információs füzet: A kisvállalati adó szabályozása 2026-tól
  7. NAV: Kisvállalati adó (kiva)

A cikk a megjelenése napján hatályos jogszabályok alapján készült, és általános tájékoztatást nyújt. Konkrét döntés előtt egyeztessen velünk.

Vissza a bloghoz