Fontos: a cikkben bemutatott szabályok a kormány által 2026. október 27-én benyújtott törvényjavaslaton alapulnak, amelyet az Országgyűlés a cikk megjelenésekor még nem fogadott el. A parlamenti vita során a részletek változhatnak; a végleges szöveg kihirdetése után a cikket frissítjük.
A kiköltözési adó (angolul exit tax) több európai országban ismert megoldás: az adóilletőség megváltozásakor az állam megadóztatja azt az értéknövekedést, amely addig az időpontig felhalmozódott, de még nem realizálódott. A kormány 2026. október 27-én az „Egyes adózási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról” szóló T/927. számú törvényjavaslat részeként, a személyi jövedelemadó-törvény kiegészítéseként nyújtott be ilyen szabályt. A tervezett hatálybalépés: 2027. január 1.
Mire vonatkozna, és mennyi lenne az adó?
A javaslat szerint a belföldi adóügyi illetőség megszűnésekor az érintett eszközökön addig felhalmozódott, de még nem realizált értéknövekmény után 15% személyi jövedelemadót kellene fizetni, az szja általános kulcsának megfelelően. Bevételnek az eszközök illetőség megszűnését megelőző napra megállapított szokásos piaci értéke számítana, a jövedelmet pedig az adott eszköz realizálására (például eladására) irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával kellene megállapítani – így eladás nélkül is keletkezne adókötelezettség. Az eszközönkénti nyereségeket össze kellene adni; a veszteségek nem csökkentenék azokat.
Az érintett eszközök köre széles: értékpapírok, társasági részesedések, az ezekhez kapcsolódó opciók és egyes származtatott pozíciók, feltételes vételárkövetelések, kriptoeszközök, valamint a TBSZ, a NYESZ és az élet- (köztük a nyugdíj-) biztosítások maradékjogai. A készpénz, a bankszámlapénz és a bankbetét önmagában nem tartozna ide, a TBSZ-en és NYESZ-en belüli pénz viszont igen.
Kit érintene?
Az adó akkor merülne fel, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
- a magánszemély az illetőség megszűnését megelőző tíz adóévből legalább ötben belföldi illetőségű volt;
- az érintett eszközeinek együttes piaci értéke meghaladja az 500 millió forintot, vagy legalább 20%-os részesedése van, amelynek piaci értéke legalább 250 millió forint;
- a költözés miatt Magyarország joga az eszközök későbbi értékesítéséből származó jövedelem megadóztatására megszűnik vagy korlátozódik.
Példa
Ha valaki 1 milliárd forintot fektetett részvényekbe, amelyek értéke 1,2 milliárd forintra nőtt, majd külföldre költözik, a 200 millió forintos, még nem realizált értéknövekmény után 15%-kal számolva 30 millió forint adót kellene megállapítani.
Halasztás uniós költözés esetén
Ha az érintett az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség valamely államába költözik, az adót meg kellene állapítani, de a bevallási és adatszolgáltatási feltételek teljesítése esetén automatikus, kamatmentes fizetési halasztás járna. A halasztás megszűnne az eszköz értékesítésekor (realizálásakor), ingyenes átruházásakor, jelentős értékkivonáskor, az EU-n és az EGT-n kívüli államba történő továbbköltözéskor, illetve súlyos adatszolgáltatási mulasztás esetén. Más célországba költözéskor halasztás nem járna: az adót az adott adóévről szóló bevallás határidejéig kellene megfizetni.
Mi változhat még?
A parlamenti tárgyalás során a részletek – például az értékhatárok, a halasztás feltételei és az adminisztráció – még módosulhatnak. Aki külföldre költözést tervez, és vagyona a fenti értékhatárok közelében van, annak érdemes a végleges szabályok ismeretében, még a költözés előtt áttekintenie a helyzetét.
Források
- Portfolio: Itt az exit tax – új adót vezet be Magyarországon a Tisza-kormány (2026. október 28.)
- Országgyűlés: T/927. törvényjavaslat egyes adózási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról
A cikk a megjelenése napján hatályos jogszabályok és az Országgyűlés elé benyújtott javaslatok alapján készült, és általános tájékoztatást nyújt. A javaslatok a parlamenti vita során változhatnak. Konkrét döntés előtt egyeztessen velünk.
Vissza a bloghoz