Az egyik leggyakoribb kérdés, amellyel vállalkozók hozzánk fordulnak: egyéni vállalkozóként vagy korlátolt felelősségű társaságként érdemes működni? Nincs egyetlen helyes válasz – a döntés több szempont együttes mérlegelésén múlik.
Felelősség
Az egyéni vállalkozó a vállalkozás tartozásaiért korlátlanul, a teljes magánvagyonával felel. A kft. tagja főszabály szerint csak a vagyoni hozzájárulása erejéig felel a társaság tartozásaiért – bár a vezető tisztségviselő és a tag felelőssége bizonyos esetekben (például jogellenes magatartás vagy a hitelezők érdekeinek sérelme esetén) megállapítható.
Alapítás és működés
- Egyéni vállalkozás: egyszerű, díjmentes bejelentkezés; az átalányadózónak – ha nem érvényesít áfalevonási jogot – elég bevételi nyilvántartást vezetnie (a költségszámlákat ekkor is meg kell őriznie).
- Kft.: ügyvédi közreműködéssel alapítható; a törzstőke legalább 3 millió forint. Kettős könyvvitel, éves beszámoló és annak közzététele kötelező.
Adózás
| Egyéni vállalkozó | Kft. | |
|---|---|---|
| Nyereség adója | Átalányadó: 15% szja a bevétel költséghányaddal (általában 45%, egyes tevékenységeknél 80% vagy 90%) csökkentett részére, az éves minimálbér feléig adómentes; vállalkozói szja: 9% + a vállalkozói osztalékalap után 15% szja és – a felső határig – 13% szocho | Társasági adó 9% vagy KIVA 10% (eltérő adóalappal) |
| Pénz kivétele | Átalányadónál a jövedelem szabadon felhasználható; vállalkozói szja-nál kivét vagy vállalkozói osztalékalap | Munkabér (15% szja és 18,5% tb-járulék a magánszemélynél, 13% szocho a cégnél) vagy osztalék (15% szja + 13% szocho a felső határig) |
| Járulék | Főfoglalkozásban legalább a minimálbér vagy garantált bérminimum után | Tag-ügyvezetőnél jellemzően legalább a minimálbér vagy garantált bérminimum után |
Mikor lehet előnyös az egyéni vállalkozás?
- Induláskor, kisebb bevétel mellett.
- Ha a tényleges költségek alacsonyak és az átalányadó kedvező.
- Ha a tevékenység felelősségi kockázata alacsony.
Mikor lehet előnyös a kft.?
- Ha a bevétel meghaladja az átalányadózás határát, vagy a nyereség egy részét a cégben hagyná és visszaforgatná.
- Ha több tulajdonos van, vagy befektető bevonását tervezi.
- Ha a tevékenység jelentős kötelezettségvállalással vagy kockázattal jár.
- Ha a partnerek – például nagyobb megrendelők – cégformát várnak el.
Rejtett költségek, amelyekkel számolni kell
- A kft. könyvelési díja jellemzően magasabb, mint egy átalányadózó egyéni vállalkozóé.
- Alapításkor ügyvédi díj, változásbejegyzéskor további költségek merülnek fel.
- A pénz kivétele a kft.-ből (osztalék) további adóteherrel jár.
- Megszüntetéskor a kft.-nél végelszámolási eljárásra lehet szükség, ami idő- és költségigényes.
Összegzés
A döntés előtt érdemes több évre előre, a várható bevétel, költségek és kivét alapján végigszámolni a változatokat. Átalakulásra később is van lehetőség: az egyéni vállalkozó egyéni céggé alakulhat, vagy vállalkozását kft.-be viheti. Szívesen segítünk a számításban és a döntés előkészítésében.
Források
- NAV 100. információs füzet: Az egyéni vállalkozók átalányadózásának alapvető szabályai (2026)
- NAV 03. információs füzet: Egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége (2026)
- NAV 41. információs füzet: A társasági adó legfontosabb szabályai (2026)
- NAV 12. információs füzet: A társas vállalkozások, társas vállalkozók, gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetése (2026)
- NAV: Kisvállalati adó (kiva)
A cikk a megjelenése napján hatályos jogszabályok alapján készült, és általános tájékoztatást nyújt. Konkrét döntés előtt egyeztessen velünk.
Vissza a bloghoz