Kezdőlap / Blog / Adózás

Kft. vagy egyéni vállalkozás? A döntés pénzügyi és jogi szempontjai

A vállalkozási forma meghatározza az adóterhet, a felelősséget és az adminisztrációt. Bemutatjuk, mikor érdemes egyéni vállalkozásként indulni, és mikor éri meg a kft.

Az egyik leggyakoribb kérdés, amellyel vállalkozók hozzánk fordulnak: egyéni vállalkozóként vagy korlátolt felelősségű társaságként érdemes működni? Nincs egyetlen helyes válasz – a döntés több szempont együttes mérlegelésén múlik.

Felelősség

Az egyéni vállalkozó a vállalkozás tartozásaiért korlátlanul, a teljes magánvagyonával felel. A kft. tagja főszabály szerint csak a vagyoni hozzájárulása erejéig felel a társaság tartozásaiért – bár a vezető tisztségviselő és a tag felelőssége bizonyos esetekben (például jogellenes magatartás vagy a hitelezők érdekeinek sérelme esetén) megállapítható.

Alapítás és működés

  • Egyéni vállalkozás: egyszerű, díjmentes bejelentkezés; az átalányadózónak – ha nem érvényesít áfalevonási jogot – elég bevételi nyilvántartást vezetnie (a költségszámlákat ekkor is meg kell őriznie).
  • Kft.: ügyvédi közreműködéssel alapítható; a törzstőke legalább 3 millió forint. Kettős könyvvitel, éves beszámoló és annak közzététele kötelező.

Adózás

Egyéni vállalkozóKft.
Nyereség adójaÁtalányadó: 15% szja a bevétel költséghányaddal (általában 45%, egyes tevékenységeknél 80% vagy 90%) csökkentett részére, az éves minimálbér feléig adómentes; vállalkozói szja: 9% + a vállalkozói osztalékalap után 15% szja és – a felső határig – 13% szochoTársasági adó 9% vagy KIVA 10% (eltérő adóalappal)
Pénz kivételeÁtalányadónál a jövedelem szabadon felhasználható; vállalkozói szja-nál kivét vagy vállalkozói osztalékalapMunkabér (15% szja és 18,5% tb-járulék a magánszemélynél, 13% szocho a cégnél) vagy osztalék (15% szja + 13% szocho a felső határig)
JárulékFőfoglalkozásban legalább a minimálbér vagy garantált bérminimum utánTag-ügyvezetőnél jellemzően legalább a minimálbér vagy garantált bérminimum után

Mikor lehet előnyös az egyéni vállalkozás?

  • Induláskor, kisebb bevétel mellett.
  • Ha a tényleges költségek alacsonyak és az átalányadó kedvező.
  • Ha a tevékenység felelősségi kockázata alacsony.

Mikor lehet előnyös a kft.?

  • Ha a bevétel meghaladja az átalányadózás határát, vagy a nyereség egy részét a cégben hagyná és visszaforgatná.
  • Ha több tulajdonos van, vagy befektető bevonását tervezi.
  • Ha a tevékenység jelentős kötelezettségvállalással vagy kockázattal jár.
  • Ha a partnerek – például nagyobb megrendelők – cégformát várnak el.

Rejtett költségek, amelyekkel számolni kell

  • A kft. könyvelési díja jellemzően magasabb, mint egy átalányadózó egyéni vállalkozóé.
  • Alapításkor ügyvédi díj, változásbejegyzéskor további költségek merülnek fel.
  • A pénz kivétele a kft.-ből (osztalék) további adóteherrel jár.
  • Megszüntetéskor a kft.-nél végelszámolási eljárásra lehet szükség, ami idő- és költségigényes.

Összegzés

A döntés előtt érdemes több évre előre, a várható bevétel, költségek és kivét alapján végigszámolni a változatokat. Átalakulásra később is van lehetőség: az egyéni vállalkozó egyéni céggé alakulhat, vagy vállalkozását kft.-be viheti. Szívesen segítünk a számításban és a döntés előkészítésében.

Források

  1. NAV 100. információs füzet: Az egyéni vállalkozók átalányadózásának alapvető szabályai (2026)
  2. NAV 03. információs füzet: Egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége (2026)
  3. NAV 41. információs füzet: A társasági adó legfontosabb szabályai (2026)
  4. NAV 12. információs füzet: A társas vállalkozások, társas vállalkozók, gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetése (2026)
  5. NAV: Kisvállalati adó (kiva)

A cikk a megjelenése napján hatályos jogszabályok alapján készült, és általános tájékoztatást nyújt. Konkrét döntés előtt egyeztessen velünk.

Vissza a bloghoz