Kezdőlap / Blog / Adózás

KIVA vagy TAO? Segítünk eldönteni, melyik éri meg jobban

A kisvállalati adó és a társasági adó közötti választás a bérköltség, a nyereség és a tervezett beruházások arányán múlik. Megmutatjuk a fő szempontokat.

Sok vállalkozás számára komoly kérdés, hogy a társasági adó (TAO) vagy a kisvállalati adó (KIVA) szerint adózzon. A döntés nem általános érvényű: minden cég helyzete más, ezért érdemes konkrét számokon végigvezetni.

A KIVA a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót váltja ki, mértéke az adóalap 10%-a. Az adóalap a személyi jellegű kifizetéseknek a tőke- és osztalékműveletek egyenlegével növelt összege, néhány további módosító tétellel, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege. A bérek után így 13%-os szocho helyett 10%-os KIVA terheli a céget, ezért a KIVA jellemzően a magas bérköltséggel működő, munkaerő-igényes vállalkozásoknak kedvező – a NAV a választásra jogosult vállalkozások közül azoknak javasolja megvizsgálni, amelyeknél a személyi jellegű kifizetések jellemzően meghaladják a nyereséget.

KIVA-t az a társaság választhatja, amelynek az előző adóévben várhatóan legfeljebb 100 fő az átlagos statisztikai állományi létszáma, legfeljebb 6 milliárd forint a bevétele és legfeljebb 6 milliárd forint a mérlegfőösszege (a létszámot és a bevételt a kapcsolt vállalkozásokéval együtt kell számítani), üzleti éve a naptári év, és megfelel a törvény további feltételeinek. A KIVA-alanyiság a bejelentést követő hónap első napjával jön létre.

A KIVA a nyereség visszaforgatásakor is előnyös lehet: a vállalkozás vagyonának növelésére – például beruházásra vagy készletvásárlásra – fordított eredmény nem növeli az adóalapot, ezért a NAV a nyereségük visszaforgatásával vagy tőkebevonással jelentős fejlesztést tervező cégeknek is javasolja megfontolni. A TAO-ban ezzel szemben a fejlesztési tartalék és a kkv-k beruházási kedvezménye legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig csökkenti az adóalapot. Hogy melyik rendszer kedvezőbb, az a bérköltség, a nyereség, az osztalékfizetés és a tervezett beruházások arányán múlik.

A választás előtt mindig modellezzük az adott cég adóterhét mindkét rendszerben, a tényleges bér-, nyereség- és beruházási adatok alapján. Így nem érzésre, hanem számokra alapozva születik a döntés.

Források

  1. NAV 92. információs füzet: A kisvállalati adó szabályozása 2026-tól
  2. 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról (Nemzeti Jogszabálytár)
  3. NAV 41. információs füzet: A társasági adó legfontosabb szabályai (2026)
  4. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (Nemzeti Jogszabálytár)

A cikk a frissítése napján hatályos jogszabályok alapján készült, és általános tájékoztatást nyújt. Konkrét döntés előtt egyeztessen velünk.

Vissza a bloghoz