Kezdőlap / Blog / Számvitel

A számla kötelező elemei: mit kell tartalmaznia egy szabályos számlának?

A hibás számla az áfalevonási jogot is veszélyeztetheti. Összegyűjtöttük a számla kötelező adattartalmát, az egyszerűsített számla és a nyugta szabályait.

A számla nemcsak a gazdasági esemény bizonylata, hanem az áfalevonási jog alapja is. Ha a befogadott számla hiányos, a vevő áfalevonási joga kérdésessé válhat, ezért a számlák adattartalmát kiállítóként és befogadóként is érdemes ellenőrizni.

A számla kötelező adattartalma

Az áfatörvény szerint a számlának – egyebek mellett – tartalmaznia kell:

  • a kibocsátás keltét;
  • a sorszámot, amely a számlát egyértelműen azonosítja;
  • a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó adószámát, nevét és címét;
  • a vevő nevét és címét, valamint – meghatározott esetekben – az adószámát (belföldön nyilvántartásba vett áfaalany vevőnél legalább az adószám első nyolc számjegyét, közösségi ügyleteknél a közösségi adószámot);
  • a teljesítés dátumát, ha az eltér a kibocsátás keltétől;
  • a termék vagy szolgáltatás megnevezését és mennyiségét;
  • az adó alapját, a nettó egységárat;
  • az alkalmazott adómértéket és az áthárított adó összegét;
  • adómentesség vagy fordított adózás esetén az erre való utalást.

Egyszerűsített számla

Egyszerűsített adattartalmú számla bocsátható ki például előlegről, illetve a legkésőbb a teljesítéskor kiegyenlített ügyletről (ha a számla adatai forintban szerepelnek), valamint – néhány kivétellel – ha a számla adót is tartalmazó végösszege nem haladja meg a 25 000 forintot. A vevő adatai és a tételek megnevezése ilyenkor is kötelezőek; csak az ár- és adóadatok szerepelnek eltérően: az adóalap és a nettó egységár helyett az adót is tartalmazó ellenérték, az adómérték helyett a benne foglalt adó százalékos értéke (27%-os kulcsnál 21,26%, 18%-osnál 15,25%, 5%-osnál 4,76%) szerepel, az áthárított adó összege pedig nem tüntethető fel.

Gyűjtőszámla

Ugyanannak a vevőnek teljesített több ügyletről gyűjtőszámla is kiállítható. Az azonos napon teljesített ügyletekhez ehhez nem kell külön megállapodás, az eltérő napokon teljesítettekhez viszont a felek előzetes megállapodása szükséges. A gyűjtőszámla legfeljebb egy naptári hónap – nem havi bevallónál, meghatározott kivételekkel, a bevallási időszak – ügyleteit foglalhatja magában, és minden ügylet teljesítési dátumát fel kell tüntetni rajta. A havi áfabevallónak főszabály szerint legkésőbb a hónapot követő 8. napon kell kibocsátania.

Nyugta

Nem kötelező számlát kibocsátani – ilyenkor nyugtát kell adni, de számla is kiállítható –, ha a vevő nem adóalany (jellemzően magánszemély; nem adóalany jogi személy nem lehet), az ellenértéket legkésőbb a teljesítéskor kifizeti, nem kér számlát, és az adót is tartalmazó ellenérték nem éri el a 900 000 forintot. 900 000 forinttól a számla kötelező. A nyugta papíralapú vagy elektronikus is lehet; a jogszabályban felsorolt tevékenységeknél (például a gyógyszertáraknál és számos kiskereskedelmi tevékenységnél) online pénztárgép vagy – választás szerint – hardveralapú (adóügyi egységgel rendelkező) e-pénztárgép használata kötelező; felhőalapú (telefonos, tabletes alkalmazásként működő) e-pénztárgép ezeknél a tevékenységeknél nem használható. 2026. szeptember 1-jétől a nem online vagy e-pénztárgéppel kiállított nyugták adatait is be kell jelenteni a NAV elektronikus felületén.

Adatszolgáltatás a NAV felé

2021. január 4. óta főszabály szerint minden olyan számla adatait továbbítani kell a NAV Online Számla rendszerébe, amelyre az áfatörvény számlázási szabályai vonatkoznak – a magánszemélynek és a külföldi vevőnek kiállított számlákét is. Számlázóprogramnál ez a kiállításkor automatikusan, emberi beavatkozás nélkül történik. Nyomdai úton előállított számlanyomtatványnál az adatokat 500 000 forint vagy annál nagyobb áthárított adó esetén a kibocsátást követő naptári napon belül, egyébként négy naptári napon belül kell rögzíteni. A befogadott számlák adatai a NAV-nál is megjelennek, és az eÁFA bevallási tervezet is ezekre épül, ezért az eltéréseket érdemes rendszeresen egyeztetni.

Gyakori hibák

  • Hiányzó vagy hibás vevői adószám.
  • A teljesítés dátuma tévesen egyezik meg a kiállítás dátumával.
  • Hiányzó utalás adómentességre vagy fordított adózásra.
  • Pontatlan megnevezés, amelyből nem azonosítható a termék vagy szolgáltatás.

A hibás számlát főszabály szerint nem átírással, hanem számlával egy tekintet alá eső okirattal – módosító vagy érvénytelenítő számlával – kell helyesbíteni. Kivétel a nyomdai úton előállított, kézzel kitöltött számla: ennek adót és adóalapot nem érintő hibája kézzel is javítható (áthúzással úgy, hogy az eredeti adat olvasható maradjon, a javítást végző aláírásával és a javítás dátumával, minden példányon). Gépi számlát kézzel javítani nem lehet.

Források

  1. NAV 18. információs füzet: A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai (2026)
  2. NAV: A számlakibocsátók számlaadat-szolgáltatásának 2021. január 4-től hatályos szabályai
  3. 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (Nemzeti Jogszabálytár)

A cikk a megjelenése napján hatályos jogszabályok alapján készült, és általános tájékoztatást nyújt. Konkrét döntés előtt egyeztessen velünk.

Vissza a bloghoz